„Már eleve az sem világos, mitől lesz egy könyv klasszikus, de az a sejtésem, legalább ötvenévesnek kell lennie, és egy személynek vagy egy állatnak ki kell purcannia a végén.”
Jeff Kinney: Egy ropi naplója. Kutya egy idő
A 12 éves kissrác fogalmazza meg így, miért berzenkedik a „klasszikusok” olvasásától Kinney nagy sikerű ifjúsági regénysorozatában. Ha mai szemmel nézünk rá a hazai kötelező olvasmányokra vagy a kisgyerekeknek szóló irodalomra, sok olyan gyakorlatot találunk bennük, amelyek mai szemmel elavultak vagy a gyerekek szempontjából kifejezetten károsak. Bántalmazás, nyomor, elhanyagolás, gyerekmunka… Természetesen a gyerekek olvashatnak nehéz témákról is, azonban fontos, hogy a felnőtt megvilágítsa nekik, miért nincs rendben az iskolai bántalmazás vagy a gyerekmunka. Összeállításunkban néhány művet megnézünk gyerekjogi szemmel a klasszikusok és a népszerű gyerekirodalom közül.
Janikovszky Éva: Égigérő fű (eredetileg Málnaszörp és szalmaszál címen jelent meg)
Misura a szülei nem tudnak vigyázni, ezért a nyarat Dezső bácsinál tölti, hasonlóan Síróbabához, akire a házban lakó Kamilla kisasszony vigyáz. A két felnőtt a vigyázást úgy oldja meg, hogy órákra magukra hagyják az írni-olvasni még alig tudó, 6-8 éves korú gyerekeket, sőt Kamilla kisasszony több rács mögé bezárja a lakásába. Ha Dezső bácsinak dolga van, Misu helyettesíti a műhelyében, (gyerekmunka!), ráadásul itt szájkosarakat készít. Később kiderül, hogy az ebédjéről sem gondoskodik. Síróbabát ezzel szemben Kamilla gyereknek nem való rémes hírekkel traktálja.
Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza
A munkából hazatérő Apa pofonnal fegyelmezi Andrist, sőt akkor is nyaklevest kap, ha nem is rosszalkodik, csak berreg. A törpék még el is magyarázzák a kisfiúnak, hogy az apja biztos a munkahelyén mérges valakire. Az apa már a terhesség alatt eltervezi: „Ha rossz lesz, a nyaka közé sózok”. Elhangzik még a bántalmazók klasszikus önfelmentése is: „Egy-két pofon nem árt. Én is kaptam apámtól, így lett belőlem ember”.
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
A gyerekek egymás közti kegyetlenkedésében gazdag a könyv. Az „einstand” lopással kombinált mobbing, Nemecsek Ernőt csapattársai verbálisan megalázzák a neve kisbetűvel írásával, Áts Feriék pedig – mivel e veréshez túl kicsi – megfürösztik büntetésből a tóban, emiatt meghal tüdőgyulladásban a könyv végére. Mai szemmel nézve az is furcsa, hogy sehol egy lány a történetben.
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön
Gyerekkori traumák gazdag tárháza. A kis Gergő éhezik, nyomorog, szülei szemrebbenés nélkül beadják gyerekmunkákra, sőt inasnak is Bordács gazdának, aki egész nap éhezteti és dolgoztatja a kisfiút. Gergő csak akkor szökik el, mikor a ködmönt is lehúznák róla. Emellett tanúja lesz a kishúga halálának, a család gondatlansága miatt őt is megfertőzi a kislány torokgyíkkal. A felépülő gyereknek szánt ennivalókat pedig mind behabzsolja az arra tévedő Küsmödi bácsi, s a szülők ezt ellenvetés nélkül végignézik.
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
A kollégista fiút társai többször kifosztják, ellopják a festékjét, megeszik az otthonról kapott csomagját. A tanítók, tanárok pedig aggály nélkül nyúlnak a veréshez mint fegyelmezési eszközhöz, Misi elemi tanítója például a dézsarúddal vág a fiú fejére azért, mert az általa korrepetált gyerek nem jól felel, társai is többször megverik.
