Családmegerősítő programokat működtet az SOS Gyermekfalu Békés megyében, a cél annak megelőzése, hogy a gyereket kiemeljék a családból. A gyereknevelés mellett az élet gyakorlati kérdéseiben is segítséget kapnak a válsághelyzetben levő családok. A cikk rövidített változata megjelent a Figyelő hetilap 2015/49. számában. Képeink nem a cikk szereplőit ábrázolják.

„Jönnek a csirkések” – kiáltottak fel a szomszédok, amikor az SOS Gyermekfalu Alapítvány családmegerősítéssel foglalkozó csapata befutott Battonyára. A családmegerősítés annak megelőzésére szolgál, hogy a gyereket állami gondoskodásba vegyék a válsághelyzetbe került családokból. És hogy jön ehhez a csirke? „A rászoruló családok nehéz anyagi helyzetben vannak, a pszichoszociális segítség nem elég, akkor tudunk elérni valamit, ha gazdaságilag is támogatjuk őket” – magyarázza Dancsó Angéla, a program vezetője. Az SOS főleg a szakellátásban (nevelőszülői hálózatok és lakásotthonok működtetésében) tevékenykedett, de szeretne a megelőzésbe is bekapcsolódni. Ennek része a kecskeméti Kuckó átmeneti otthon, és battonyai és az orosházi program. Battonyáról nemrég költözött el a gyermekfalu Orosházára, de továbbra is szeretne a lakóknak segíteni. Battonya mezőgazdasági város volt, de idővel a lakók „elfelejtették” ezt a tudást, munkalehetőség nincs, már a második generáció állástalan, aki tud, elköltözik. Sok az üres ház, a helyzet kilátástalan, az emberek demotiváltak. A családsegítő szolgálattal közösen kerestek rászorulókat, 111 ajánlott családból végül többkörös válogatás után került be húsz a programba.

A családokat először egy fórumra hívták el, aztán személyesen is végiglátogatták az otthonaikat. A kiválasztásnak három szempontja volt: a gyerekek száma, az udvar legyen alkalmas a baromfitartásra, és nézték a szülők motiváltságát is. Előnynek számított, aki közmunkát végez, vagy napszámba jár, ezt a kiemelkedés szándékának értékelték. A kiválasztott húsz család két év alatt nyolc alkalommal kap 40-40 csirkét, azokat négy hétig kell nevelni, aztán le lehet őket vágni.

A családok kaptak ingyen takarmányt is, a gyermekfaluból leselejtezett fagyasztókat, és az SOS szakemberei segítettek nekik csirkeólat építeni. Két alkalmas képzést kaptak a baromfitartásról, és folyamatosan kapnak tanácsokat. Az első vágás már lezajlott, volt olyan család, amely eladásra is tudott értékesíteni a húsból, a munkatársak ebben is segítik őket. Kis lépésekben szeretnék az önállóság fele terelgetni a résztvevőket. A program kezdetekor a sertéstenyésztés és szövetkezet létrehozása is felmerült az ambiciózus tervek között, de ez túl gyors lett volna, előbb kisebb feladatokkal építkeznek fokozatosan. A hosszú távú célok között azonban ez is szerepel.

Felmérték, mire van szüksége a résztvevő családoknak: ruhára, élelmiszerre, bútorra, tüzelőre, iskolaszerekre, és évente 1-3 alkalommal próbálják segélyezni őket, bár a program elsősorban arról szól, hogy idővel ők maguk képesek legyenek előteremteni ezeket. Minden családdal együttműködési szerződést kötöttek, amiben egyéni célkitűzések szerepelnek. Később szeretnének segítő csoportokat elindítani a munkakeresés, gyereknevelés, családi gazdálkodás témáiban.

Juhász Mária, a program egyik résztvevője öt gyereket nevel a férjével. Mária főállású anya, a férje közmunkán van a városban. „Korábban volt csirkénk, de nem tudtunk ennyit tartani egyszerre, ha elfogyott, a boltban vettük. Nagyon jó lehetőség volt, az ember kimegy az udvarra és van ennivaló” – számol be. Az első vágást mind lefagyasztották, öt gyerek mellett el fog fogyni a hús. „Nincs irigység, örülnek az ismerősök, hogy el tudunk indulni. Most fogunk kapni tíz tojót, a tojásokat el tudjuk adni, abból tudunk venni takarmányt vagy kacsát, el tudjuk indítani a gazdaságunkat.” A program segítségével a két legnagyobb gyerek eljutott nyaralni a Velencei-tóra, egy informatikai táborba utazhattak. Ez egyébként elérhetetlen lenne. „Nagyon jól érezték magukat, azóta is tartják a kapcsolatot a gyerekekkel egy Facebook-csoportban.” A gyakorlati segítség mellett lelki támaszt is kap: „Ha beszélgetni szeretnénk, meghallgatnak. Nem néznek le, hogy szegények vagyunk, hogy ennyi gyerekünk van. A gyereknevelésről is szoktunk beszélgetni, kaptam már tőlük tanácsot, hogy beszélgessek a kamaszodó fiammal, hogy ő ne érezze cikinek.” A csirkés programban a gyerekek is részt vesznek: etetik, itatják, pucolják az ólat, szólnak, ha kevés a víz. Megtanulják, hogy kel gazdálkodni. Mária szeretné, ha később indulna helyben olyan tanfolyam, amivel munkába tudna állni, eddig ehhez Békéscsabára kellett menni, amit a gyerekek miatt nehezen tudna megoldani.

Orosházán idén tavasszal harminc család került be a családmegerősítő programba, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok ajánlása alapján. Az egyik része családterápia volt peremhelyzetbe került családoknak. Ez másképpen egyáltalán nem érhető el Orosházán. Hat családnak kínálták fel ezt a lehetőséget, három közülük rendszeresen eljárt a terápiára és el is értek eredményeket, a másik három lemorzsolódott. A szülők közti konfliktusok, az eltérő nevelési elvek kerültek szóba a foglalkozásokon, amelyeken az egész család részt vett.

A készségfejlesztő foglalkozásokra érdekes módon csak anyák jöttek gyerekkel, nagy részük egyedülálló. Itt csoportban a gyereknevelés, a háztartásvezetés, a pénz beosztása került szóba. Szituációs játékokkal dolgozták fel a helyzeteket, a nők nagyon élvezték, hogy bevonják őket, a hasonló helyzetben levő asszonyok egymásnak is tudtak segíteni. „Annyi elég volt nekik, hogy valaki meghallgatja őket, odafigyel rájuk. Hosszú távon szeretnénk egy önsegítő csoportot létrehozni az anyukákkal, amit később, szakemberi segítséggel már maguk is képesek lesznek működtetni” – számol be Dancsó Angéla. Minden ülés végén kaptak egy ajándékcsomagot is „ösztönzésül”, egy alkalommal például olyan társasjátékokat, amiket tudnak a gyerekkel játszani. A családsegítő is meglepődött, milyen jól működik a csoport. Később egy szülő-gyerek csoportot is szeretnének kialakítani, ahol külön dolgoznak a gyerekekkel és a felnőttekkel.

A harmadik pillér, a közösségi szabadidős programok szervezése nem váltotta be az elképzeléseket. Gyerekekkel közös eseményeket – farsangi mulatságot, gyereknapot, kézműves játszóházat – szerveztek, de ezekre kevesen jöttek el, leginkább azok, akik az anyaklubban már kapcsolatba kerültek a programmal.

Mihálka Mária a készségfejlesztő programon vett részt, és nagy élmény maradt neki. A középkorú asszony özvegy, az egészségügyben dolgozik és három gyereket nevel egyedül, több nehéz helyzeten is átment a közelmúltban. „Angéla a pszichológusom lett, a barátnőm. Csodálatos program volt, sok minden tanultunk, eseteket vettünk át, barátokat szereztem. Éhezem a szeretetet, és ezt a társaságban megkaptam. Sok olyat hallottam, ami mutatta a kiutat, segített a lelki egyensúlyom megőrzésében, várom, hogy újra induljon a klub.” Mária nemrég tartozások miatt elvesztette az albérletét, egy ismerősnél laknak szívességből, így a lelkierőre továbbra is szükség lesz. A gyerekeit mindenképp szeretné megtartani, mindent meg is tesz ezért. A klubban a gyerekneveléssel kapcsolatos helyzetekben is segítséget kapott. „A kiskamasz fiam gyakran nem akart iskolába menni, hogy betegnek érzi magát, én meg sajnáltam, és mint egészségügyi dolgozó, belementem a játékba. A kurzuson eljátszottuk a helyzetet, megerősödtem, többé nem fordult elő. Utána el tudtam mondani a fiamnak, hogy nem így kell felfogni, hetedikes vagy, továbbtanulás előtt állsz, fontos az iskola.”

Keretbe:

Családmegerősítés – cél a talpraállás

A családmegerősítő program célja a megelőzés, hogy minél kevesebb gyerek kerüljön állami gondozásba, és egy válsághelyzetben (betegség, haláleset, munkahely illetve lakás elvesztése) ne kelljen kiemelni a gyereket a családból. Ennek részei

• bizalmi kapcsolat kialakítása a szülőkkel,
• ha szükséges, a gyerekek átmeneti elhelyezése,
• segítség a szülők közötti konfliktus rendezésében, szenvedélybetegség kezelésében, munkahelykeresésben, a szülő-gyerek kapcsolat megerősítésében, a gyerekneveléshez szükséges mindennapi rutin kialakításában, lakáskörülmények javításában,
• együttműködés a helyi önkormányzati és civil szolgáltatókkal, az elérhető közösségek mozgósítása.

A cél, hogy a lehető legrövidebb időn belül a család képes legyen önállóan biztonságos légkört és otthont biztosítani a gyerekeknek.

A program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet közreműködésével valósult meg.