Mihez van jogod, ha kórházba kerül a gyereked? És ha te kerülsz kórházba? Ma azokat a gyakori kérdéseket gyűjtöttük össze, amelyek a szülőkben felmerülnek a gyerek betegségével, kórházi tartózkodásával, orvosi ellátásával kapcsolatban. Megnéztük, mit mond ki a jog, mi a gyakorlati helyzet, és milyen jogorvoslati lehetőségei vannak a szülőnek. A cikk elkészítésében a betegjogokkal foglalkozó Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segített.
A szülés körül
Milyen jogai vannak a szülő nőnek? Eldöntheti-e, ki megy be vele a szülőszobára?
Mit mond a jog: egy nagykorú személy elkísérheti a szülőszobára a vajúdó nőt.
A gyakorlatban: ezt általában betartják a kórházak, néhány szülészeten akár több személyt is beengednek. Ha nem, akkor nehéz döntés előtt áll az a nő, aki dúlát és családtagot is szeretne bevinni. Sok helyen császármetszésnél is bent lehet az apa vagy egy dúla.
Megválaszthatja a szülő nő, milyen testhelyzetet választ?
Mit mond a jog: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint az anya döntheti el, milyen testhelyzetben vajúdik és szül.
A hazai gyakorlatban: sokkal inkább az adott kórház protokollja a döntő, mint a várandós elképzelése. Sok kórház biztosít alternatív szülőszobát, ahol a vajúdást különböző helyzetekben megengedik, a kitolási szakaszra azonban jellemzően még mindig hanyatt fektetik a nőt. Sok múlik a szülészorvos szemléletén.
Visszautasíthat-e eljárásokat a vajúdó nő?
Mit mond a jog: mindig a páciens beleegyezését kell kérni orvosi eljárások előtt, kivéve, ha életmentő vagy életfenntartó beavatkozásról van szó. Akkor sem kell a beteg beleegyezését kérni, ha a beavatkozás mások életét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti. A „mások” kategóriába a 24. terhességi hetet betöltött magzat is beletartozik.
A gyakorlatban: a vajúdó nő – a vajúdás állapotából adódóan – kiszolgáltatott. Nem biztos, hogy van energiája arra, hogy mérlegelje, valóban szükséges-e az adott beavatkozás. Ha az orvos azt mondja, hogy szerinte kell, akkor nagyon ritka, hogy bárki ellentmondana ennek a szülés folyamatában.
Mit tehet a szülő: Sok múlik azon, milyen szemléletű orvost, szülésznőt, kórházat választ, ajánlatos előre érdeklődni, és olyan intézményhez, szülészhez fordulni, akiben megbízik, hogy betartja a megállapított kereteket. Ha indokolatlan beavatkozást végeztek el, akkor utólag akár bírósághoz is lehet fordulni – például bíróság ítélheti meg, hogy indokolt volt-e a császármetszés a konkrét esetben. Egy személyiségi jogi perben a bíróság még sérelemdíjat is megítélhet.
Szülés után elválaszthatják-e az újszülöttet az anyától?
Mit mond a jog: a jog az anya-újszülött kapcsolatot két irányból is védi. Egyrészt a kiskorú „betegnek” (vagyis az újszülöttnek) joga van arra, hogy a szülő mellette tartózkodjon. Másrészt a szülő nőnek joga van arra, hogy újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el (hacsak valamelyikük egészségi állapota ezt ki nem zárja).
A hazai gyakorlatban: a kórház protokollja dönt, egyes kórházakban együtt helyezik el a kisbabát az anyával, máshol nem, megint máshol az anya kívánságán múlik az elhelyezés. Ha valaki olyan intézményben szül, ahol az a szokás, hogy a csecsemő az újszülöttosztályon marad, akkor nem fognak vele kivételt tenni. A rooming-in (az újszülött és az anya folyamatos együttléte) mellett a strasbourgi emberi jogi bíróság is állást foglalt.
Mit tehet a szülő: érdemes előre kideríteni, mi a gyakorlat a kiszemelt kórházban, és olyan intézményt választani, ami szimpatikus. Ha már ott van az anya a kórházban, fordulhat panasszal a kórházigazgatóhoz vagy akár a fenntartóhoz, ehhez segítséget kérhet a betegjogi képviselőtől is. A szülő előtt nyitva áll az ombudsmanhoz fordulás lehetősége is. Ez utóbbi azonban – elsősorban az eljárás hossza miatt – lehet, hogy a konkrét ügyben nem jelent majd tényleges segítséget. Utólag azonban kimondhatja, hogy a kórház gyakorlata alapjogokat sért.
Joga van-e a szülőnek a koraszülött gyermeke mellett lenni?
Mit mond a jog: ugyanaz a jogi szabályozás, mint időre született újszülött esetében, azaz a gyereknek joga van, hogy a szülője mellette legyen, a szülő nőnek pedig arra van joga, hogy újszülöttjével együtt helyezzék el. A különbség annyi, hogy itt a baba egészségi állapota indokolhatja az anyától való elválasztást. Ez alól a kórház kivételt tehet, ha a betegellátást zavarja a szülő jelenléte, vagy más betegek jogainak sérelmével jár. Ezek eléggé rugalmas fogalmak, erre szoktak hivatkozni a kórházak, ha korlátozzák a látogatást.
A gyakorlatban: ismét a kórházon múlik minden, egyes koraszülöttosztályokon valóban benn lehet egész nap a szülő, máshol csak ritka és rövid látogatásokra engedik be. Vannak jó gyakorlatok, ahol a pici baba kengurumódszerrel a szülő testén melegedhet és még a beavatkozásoknál sem küldik ki a szülőket. Kutatások igazolták, hogy a koraszülött állapotára jó hatással van az anya jelenléte és a testi kontaktus – ennek ellenére nem minden kórházban ez a szokásos.
Mit tehet a szülő: a lehetőségek gyakorlatilag teljesen azonosak az egészséges újszülött esetében leírtakkal. Ha a gyerek egészségügyi állapota lehetővé teszi, és van megfelelő ellátás és hely, akár át is vitetheti más, haladóbb szellemű intézménybe a babát.
Védőoltások
Joga van a szülőnek visszautasítani a kötelező védőoltásokat?
Mit mond a jog: a kötelező védőoltásokat vagy be kell adatni, vagy mentesítést kell alóluk kérni.
A gyakorlatban: Előfordulhat, hogy a védőoltás tervezett időpontjában a gyerek lázas beteg – ilyenkor általában várni szoktak a beadással addig, amíg meggyógyul. Gyógyulás után azonban be kell adatni a kötelező oltást. Oltás alóli végleges mentesítéshez azonban komoly egészségügyi indok kell, például immunrendszeri betegség. Ha a szülő mentesítést kér, minden esetben egyedileg, olykor oltásonként mérlegelik, hogy a gyerek oltható-e vagy sem. Ha a szülő nem oltatja be a gyereket, akkor bírságot szabhatnak ki rá, illetve jelzést tehetnek a gyermekvédelemnek. Volt már rá példa, hogy védelembe vettek oltás elmaradása miatt gyereket.
Mit tehet a szülő: Az egyetlen megfelelő út a mentesítés kérése. Ha a szülő nem indít mentesítési eljárást, akkor előbb-utóbb, kellő hatósági huzavona után be fogják oltani a gyereket. Legfeljebb külföldre költözhet, de akkor az adott ország oltási rendje lesz kötelező nekik.
Kórházban a gyerek
Benn maradhat a szülő a gyerekkel? Az apa is? Milyen körülményekre jogosult?
Mit mond a jog: a kiskorúnak joga van rá, hogy a szülője mellette tartózkodjon.
A hazai gyakorlatban: ezt általában biztosítják is a kórházak, a megvalósulás azonban változatos. Van, ahol egy széken ülhet a szülő a gyerek betegágya mellett, máshol bevihet saját matracot és a földre terítheti, és van, ahol a szülőt is felveszik és ágyat, ellátást kap. A jogszabály nem köti ki, milyen szolgáltatásra jogosult a szülő. Egyes kórházakban éjszakára kiküldik a szülőt, vagy kikötik, hogy csak az anya lehet benn a kis beteggel – ez utóbbi azonban jogellenes. Pénzt csak akkor kérhet a szülő benntartózkodásáért a kórház, ha ágyat, étkezést biztosít neki, önmagában a bent tartózkodásért nem fizettethet díjat.
Mit tehet a szülő: ha egyáltalán nem biztosítja a kórház a folyamatos benntartózkodást, fordulhat a kórházigazgatóhoz, fenntartóhoz, betegjogi képviselőhöz, bírósághoz.
Visszautasíthat-e kezelést a szülő?
Mit mond a jog: Attól függ, hogy milyen beavatkozásról van szó. Sürgősségi beavatkozásnál nem kell beleegyezés, a szülőnek tehát nem kell hozzájárulnia, hogy gyermekét ellássák. A szülő nem utasíthat vissza olyan beavatkozást, aminek az elmaradása miatt a gyermek maradandó károsodást szenvedne. Ha a szülő életmentő vagy életfenntartó beavatkozást utasít vissza, akkor a kórház bírósághoz fordul és a bíróság dönt arról, hogy el kell-e végezni e beavatkozást vagy sem. A gyermekvédelmi törvény egyik új szabálya azt is kimondja, hogy súlyos veszélyeztetésnek minősülhet, ha a szülő megtagadja az együttműködést a háziorvossal. Hogy ez konkrétan mit jelent, azt majd a gyakorlat mondja meg, esetről esetre. De az orvos jelzést tehet a gyermekvédelmi rendszernek, ha az együttműködés megtagadását észleli.
A gyakorlatban: Kórházi ellátás során volt már rá példa, hogy egy kezelés visszautasítása miatt a kórház jelzést tett a gyermekvédelmi rendszerek, és a gyermeket kiemelték a családból.
Hazaviheti a szülő saját felelősségre a gyereket?
Mit mond a jog: Elvileg a szülő dönthet úgy, hogy nem kéri az orvosi ellátást és hazaviszi a gyermeket. Ennek a korlátait a kezelés visszautasításánál leírtak jelentik.
A hazai gyakorlatban: előfordulhat, hogy a kórház értesíti a gyermekvédelmet, ha a szülő saját elhatározásból távozik a gyerekkel.
Kórházban a szülő.
Látogathatja-e a gyerek a szülőt, esetleg kérheti-e a szülő, hogy a kisgyerekét is felvegyék a kórházba, ha nem tudja máshogy megoldani az elhelyezését?
Mit mond a jog: Minden beteg a kórházi feltételektől függően élhet a kapcsolattartás jogával, vagyis látogatókat fogadhat. A látogatók fogadása azonban nem sértheti a betegtársak jogait, és nem zavarhatja a betegellátást. Ami a szülővel befekvést illeti: a felnőtt beteg esetében korlátozottabb a kapcsolattartáshoz való jog, nincs joga arra, hogy folyamatosan mellette legyen valaki. A betegellátás zavartalansága, más betegek jogai általában korlátját képezik annak, hogy egy gyerek (például szoptatott csecsemő vagy olyan gyerek, akinek nem megoldott a felügyelete) befeküdjön a szülőjével.
A gyakorlatban: A kórházak általában szabnak egy életkori határt a látogatók számára: sok esetben 14 év alatti nem mehet be látogatni. Persze az is előfordulhat, hogy egy kórház megengedi (például egy szoptatott csecsemőnél), hogy bemehessen az édesanyjához. Ha nem, akkor a szokásos panaszfórumokhoz lehet fordulni, de ezek sajnos nem biztos, hogy eredményesek lesznek. Azért nem lehet panasszal élni, mert a gyereket nem engedik befeküdni az anyával együtt, ezt legfeljebb egyedi szívességként engedélyezik.
Mit tehet a szülő: előre érdeklődik a kórházi házirendről és gyakorlatról, és ha a kórház nem engedi meg, hogy a gyerek bemehessen, akkor más megoldást keres a gyereknek.
