Viktória fiatal, cigány lány a nyolcadik kerület egyik romos részéből. Rokonaival együtt illegálisan paprikát árul az aluljáróban, kilátásai nincsenek, nem találja a helyét. Mikor két szomszédlány lelkesen tér haza a „svájci munkából”, Viktória úgy dönt, hogy ő is prostituáltnak megy Zürichbe.

Viktória2

Eleinte jól mennek a dolgok. A kuncsaftok ráharapnak a modellkülsejű kelet-európai lányra, a pénz dől, a kitartó emberséges, szobatársával, egy másik magyarországi prostituálttal is kezdenek összebarátkozni. Aztán Viktória kezd elfáradni a folyamatos munkában. A striciről kiderül, hogy piti alak, játékfüggő, nálánál nagyobb gengszterek kiskutyája. A kihágásokat – például, ha munka helyett egyszer „lógnak” a lányok – azonnal megtorolja. Az egyezségeket egyoldalúan felrúgja, a feltételeket szigorítja, a lányok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Szaporodnak az összetűzések a kuncsaftokkal, a rendőrséggel, a nehezen összegyűjtött pénznek pedig lába kel.

A Viktória – A zürichi expressz című film tanmese. A svájci rendező, Men Lareida és magyar felesége, a forgatókönyvíró Maros Anna több száz, Svájcban dolgozó magyar prostituálttal készített interjút a filmhez. Ez egy svájci film. Mint a főszereplő Farkas Franciska egy interjúban elmondta: Nyugat-Európában sokkal nagyobb sikert aratott a film, mint itthon, ott jobban bejött a visszafogottsága. Magyarországon jobban képben vannak az emberek a háttérben álló problémákkal, és valami drámaiabbat várnak. Valóban, sokkal jobban lehetne élezni a helyzeteket, sokkal durvább végkifejletet el tudnánk képzelni. A Viktória inkább dokumentumfilm, nem aknázza ki a helyzetben rejlő összes tragikumot. A bemutatott momentumok a prostituáltak életéből reálisak. A nők kiszolgáltatottak, fogalmuk sincs a jogaikról, a kitartó elszedi a pénzük nagy részét, a kiemelkedés az életformából szinte lehetetlen. Néha az apróságok a fájdalmasak: hogy a hónapok óta ott élő lány még nem is hallott a Zürichi-tóról, vagy hogy a prostituáltak mennyire nem bíznak az őket segítő szociális munkásokban, még a súlyos bántalmazást sem merik nekik bevallani. A háttérben ott a prostitúciót legalizáló állam álszentsége: a lány, ha kiváltja az engedélyt, dolgozhat az utcán, de senki nem törődik vele, milyen kényszer viszi oda, és kik profitálnak a munkájából.

Viktória1

A film is hangsúlyozza: a nemzetközi prostitúció létező probléma. A közelmúltban itthon sok cikk foglalkozott a Svájcban dolgozó magyar prostituáltakkal. Többségük kelet-magyarországi cigány nő, a mélyszegénységből érkezik, és sok évi prostitúció után sem tud kikászálódni ebből az életformából. A pénz nyom nélkül folyik el. A nők többsége a gyerekeit, családját tartja el a melóból, az uzsorakamatot törleszti, esetleg az otthonmaradt gyerekkel zsarolják a stricik. A prostituáltak szinte mindig diszfunkcionális családból érkeznek, alacsony önbizalommal, sokan közülük gyerekkori szexuális abúzuson, bántalmazáson estek át. Kiszolgáltatottak, fel sem merül bennük, hogy ők rendelkezhetnének a testükkel, életükkel. Az életformát csak segédeszközökkel (alkohol, drog, gyógyszer) lehet kibírni, szinte minden nőnek kisebb-nagyobb mentális betegsége van, a traumák lenyomatai megmaradnak. A modern nemzetközi „szeximportban” a globális kizsákmányolás is megjelenik: a gazdag országok kereslete vonzza a nőkínálatot a szegény országokból, a vágyakat mesterségesen felturbózó pornográfia fokozza az extremitások iránti igényt. A zürichi utcákon strichelő nők szinte mind bevándorlók, a prostitúció migrációs problémává alakul.

A fenti képletből a Viktória sok elemet tartalmaz, párat nem. Viktória Budapestről indul el, nincs gyereke, adóssága, nem a pasija küldi ki. A színésznő, Farkas Franciska különleges szépsége azt sugallja, a lány többre hivatott ennél, a filmben nem derül ki, egy jobb élet vágya, a családja megsegítése vagy csak a menő cuccok megvásárlása veszi-e rá a munkára. Izgalmasabb és hitelesebb társnője, Blondie figurája – Stefanovics Angéla játssza nagyszerűen – : a hétköznapi külsejű, kicsit szerencsétlen nő állami gondozott kisfiát akarja visszaszerezni. A szex az arctalan kuncsaftokkal erotika-, érzelem- és kommunikációmentes. Megjelennek a tudatmódosító „bogyók”, a napi megaláztatások feledtetésére, és az életforma okozta fokozatos kiégés. Az agresszív strici (Nagy Zsolt játssza) és „kápója” (Pölöskey Erika remek alakítása) zsarnokoskodását eltűrik a lányok, pedig elvileg legálisan, a maguk akaratából dolgoznak.

Viktória3

A témának számos gyermekvédelmi vonatkozása van. Lehet, hogy az utcán dolgozó nő azért küzd, hogy ne kerüljenek a gyerekei állami gondozásba, vagy épp onnan szeretné őket visszakapni, mint Blondie a filmben. A gyermekvédelembe bekerült gyerekeknek lehet, hogy az anyja prostituált. Kicsit idősebb gyerekeknél előfordul, hogy a család már őket is megpróbálta futtatni, és 13 évesen egy ilyen életformából kell visszaszocializálni (lesz majd ilyen történet a blogon). Az állami gondozásban felnőtt gyerekek, kamaszok a futtatók egyik célcsoportja, akiket könnyű megszédíteni ígéretekkel.

A rendező terve szerint a filmet vetítenék mélyszegénységben élő településeken, ezzel világosítva fel a fiatal lányokat, mivel jár valójában a gyors meggazdagodást ígérő prostitúció.

Viktória – A zürichi expressz. Svájci film, 2014. Rendezte Men Lareida.