A kortárs család 13+1 formája

Mi is a család? Egy férfi és egy nő szerelmen alapuló, papírral megpecsételt együttéléséből közösen tervezett, világra hozott és nevelt gyerekek? Összeszedtük, milyen sokszínű is a családok világa mostanában. Természetesen az egyes típusok keresztezik egymást, egy család több formában is érintett lehet, időben is változhat a helyzete. És van, aki szándékosan vállal egy helyzetet, másnak meg egyszerűen úgy alakult az élete.

Milyen formációk léteznek?

A hagyományosnak titulált család. Férj, feleség, közös biológiai gyerekek, egyik félnek sincs máshonnan gyereke, együtt élnek, együtt nevelik. Az intézmények sokszor úgy tesznek, mintha csak ők léteznének. Ahogy nőnek a gyerekek, a mintacsaládok is bomlanak fel: az óvodát még nem elkezdett gyerekek 77 százaléka, az érettségizőknek már csak 57 százaléka él mindkét biológiai szülőjével együtt, ám náluk sem mindig élnek házasságban a szülők, vagy éppen lehet korábbi kapcsolatból is gyerekük. A kéretlen kíváncsiskodók pedig még a kétszülős családoknak is képesek beszólni, ha a gyerekek száma, a köztük lévő korkülönbség, vagy épp a férj és feleség életkora, korkülönbsége nem az elvárásoknak megfelelően alakul.
Mozaik. A házasságok kétharmada felbomlik, új kapcsolatok jönnek, egyre több gyerek nevelkedik valamilyen mozaik-formációban, ahol egyik vagy mindkét félnek van korábbi kapcsolatából gyereke, esetleg közös gyerek is. A magyar felnőttek 29 százaléka már elvált, és aki első házasságában él, annak a partnere is „hozhat” korábbi gyereket. A kisiskolások 5-8 százaléka él az egyik vér szerinti szülőjével és annak új partnerével, az idősebb gyerekek közül már minden tizedik.
Élettársi viszony, regisztrált vagy regisztrálatlan, ami ugyanúgy kereszteződhet más formációkkal. 2011-ben a gyerekek 17 százaléka olyan családban élt, ahol a szülők nem házasok, hanem élettársak.
Örökbefogadásban érintett családok. Magyarországon minden 120. gyerek kerül örökbefogadókhoz, de az örökbefogadás a tágabb családot is érinti, és lehet, hogy a gyereket az örökbeadó családban is számon tartják.
Embrió-, petesejt-, vagy hímivarsejtdonoros, dajkaanyás, béranyás bébik és családjaik. Bár kívülről nem látszik, sok hasonló kérdéssel szembesülnek, mint az örökbefogadók, a családban virtuálisan jelen van „valaki más” is. Magyar adat nincs, az Egyesült Királyságban már a gyerekek 1-2 ezreléke spermium-, petesejt- vagy embriódonációval születik.
Egyszülős családok. Akár válás után maradtak egyedül, akár eleve egyedül vállalták a gyereket, esetleg megözvegyültek (a gyerekvállalás technikájától függetlenül). 2011-ben a magyar családok 20 százaléka egyszülős család volt (az esetek többségében anyával).
Társszülőség – itthon nem túl ismert, de létező megoldás, mikor két ember romantikus kapcsolat nélkül, kifejezetten a gyerekvállalásra szerződik.
Meleg, leszbikus, stb. egyének vagy párok, akik így vállaltak/nevelnek gyereket (a gyerekvállalás technikájától függetlenül). Pár ezer lehet a magyarországi „szivárványcsaládok” száma, de a hazai melegek 54 százaléka szeretne gyereket.
Gyerekek, akiket formális örökbefogadás nélkül nagyszülő, más rokon vagy ismerős nevel.
Nevelőcsaládok. Ezen belül is sok variáció létezik: lehet, hogy a gyereknek van kapcsolata a szüleivel, lehet, hogy nincs, lehet, hogy a nevelőszülőket tekinti szüleinek, s bár átmenetinek szánt megoldás, sokan ott nőnek fel egész nagykorúságig. Magyarországon 13 ezer gyermek él nevelőszülőnél, de lehet, hogy a vér szerinti családban is számon tartják őket.
Intézetben, lakásotthonban, gyerekotthonban élő gyerekek, 7 ezer él belőlük Magyarországon. Ők a „rajzold le a családodat” felszólításra az iskolában esetleg lerajzolnak 12 gyereket és hat nevelőt.
Gyerekek, akiknek valamelyik szülője börtönben van. Nem beszélünk róluk, de mintegy 40 ezer gyerek érintett, nekik sokszor meggyengül, megszakad a szülővel való kapcsolatuk, és a témát is titkolniuk kell.
Gyerekek, akiknek valamelyik szülője anyagi kényszerből külföldön dolgozik, és évi egy-két alkalommal látja, esetleg már eleve távkapcsolatba vállaltak a szülők gyereket.
Gyermektelenség. Van, aki kifutott az időből, vagy szeretne, de nem jön össze, esetleg társat se talált. Itthon nem népszerű téma, de létező jelenség a szándékosan vállalt gyermektelenség is. 2001-ben a 45 évnél fiatalabb magyar nők 6 százaléka, a férfiak 10 százaléka állította, hogy nem kíván gyereket vállalni.