Amikor bekerült Barbaráékhoz, az SOS Gyermekfalvak egyik nevelőcsaládjába, a kisfiú nagyon sokat sírt. Ez a legtermészetesebb dolog a világon, gondolta mindenki. Új arcok, új illatok, és hiába a meleg szeretet, egy ideig minden idegen.

Éhes? De etetés után újra sír! Mi lehet a probléma?

Ha banki átutalással szeretnél adományozni :

11600006-00000000-27035696 ERSTE Bank

SWIFT: GIBAHUHB | IBAN: HU31

A megjegyzés rovatba írd be: „TOMI”

A tapasztalt nevelőanya nem hagyta sírni, babusgatta a kicsit. Férjével felváltva sétáltak éjjel, karjukban ringatva a csöppséget, hogy megosszák a virrasztás terheit, és hogy a baba egy percig se érezze magát egyedül. Érezze, hogy a család minden tagja szereti, vigasztalja.

De a sírás nem halkult, egyre keservesebb lett.

Mivel a sírás nem szűnt meg sorozatos tápszerváltás hatására sem, a simogatás, a séta, a ringatás nem segített, a nevelőanyában felmerült, hogy valami komoly baj lehet a háttérben. Ekkor kezdődött az útjuk orvostól orvosig. A háziorvos több szakorvosi kivizsgálásra is beutalta Tomit, de némelyikre csak sokára kaptak időpontot. Nevelőszülei legnagyobb rémületére a kicsi állapota egyre romlott, gyarapodás helyett majdnem egy kilót veszített a súlyából. Barbara és férje attól rettegtek, hogy elveszítik Tomit.

Végül, hosszas magán- és állami orvosi vizsgálatok után kiderült, hogy a gyereknek egyszerre többfajta, súlyossá vált ételintoleranciája van.

Már pici kora óta speciális tápszerre lett volna szüksége, de ezt nem kapta meg. A helyes diagnózis felállítása után Tomi végre hozzájuthatott a számára létfontosságú tápszerekhez, és akkor az volt a legkevésbé fontos, hogy ez havonta mintegy 100 ezer forintba kerül. A sok álmatlan éjszaka és aggódás után a nevelőszülők néha már tudnak mosolyogni. Tomi ma már elmúlt kétéves, és jól érzi magát. Állapota sokat javult, és van remény a teljes gyógyulásra.