Te örömmel futsz, ők az életükért! Fogjunk össze együtt a Kuckó lakóiért!

Amikor kocogni mész, érzed a szabadságot, az örömöt, a lendületet, ami előre visz. De vannak olyan anyák és gyermekek, akik nem élvezhetik ezt a szabadságot. Ők azok, akik bántalmazó közegből futnak, menekülnek el – nem a szórakozás kedvéért, hanem hogy mentsék az életüket. Az SOS Gyermekfalvak Kuckó programja nekik nyújt menedéket, biztonságot és támogatást.

A Kuckóban a gyermekek megnyugvást és biztonságot találnak, az anyák pedig erőt és reményt kapnak ahhoz, hogy újraépítsék életüket. De ehhez szükségük van a te támogatásodra is! Ahogyan te örömmel futsz célba a versenyen, ők is szeretnék elérni saját céljukat – egy nyugodt, szerető otthont.

Most itt a lehetőség, hogy segítsd őket a célba jutásban! Adományoddal hozzájárulhatsz ahhoz, hogy a Kuckó lakói megkapják azt a segítséget, amire szükségük van. Az ő győzelmük az újrakezdés és a biztonság.

Adományozz most, és lépjünk együtt egy biztonságosabb jövő felé!

Emma és Bence élete egykor tele volt boldogsággal és nevetéssel. Édesanyjukkal, Mariannal és nevelőapukájukkal éltek egy aprócska faluban. Ahogy teltek az évek, a férfi lassan sötét árnyékká változott mellettük. Eleinte csak kiabált, majd jöttek a durva szavak, az ütések és a teljes elszigetelés. Mariann próbált elbújni, csendben maradni, de a félelem minden nap ott lappangott a levegőben. Idő kérdése volt, hogy a férfi haragja mikor éri utol a gyerekeket. A gyerekek zaklatott viselkedésére már az óvodában és az iskolában is felfigyeltek. Kialvatlanok voltak és levertek, az otthon melege helyett csak bántalmazó közeget tapasztaltak. Mariann rettegett, hogy ha nem változik a helyzetük, a gyerekeket el fogják venni tőle, szakellátásba és állami gondozásba kerülnek. Muszáj volt lépnie.

Egy őszi este erős szélvihar söpört végig a falun, mintha az időjárás is jelezte volna: itt az idő a változásra. Éjjel, amíg a férfi aludt, Mariann csendben összepakolt egy hátizsákot. Csak a legfontosabbakat tette el. Pár ruhadarab Emmának és Bencének, a gyerekek kedvenc játékai, papírok és kevéske pénz. Egy új élethez kevés, több viszont nem volt.

Mariann felkeltette a kicsiket, és az éj leple alatt kisurrantak a házból. Lépéseik hangtalanok voltak a kemény betonon. Szívük gyorsan dobogott, de a város csendje vigyázott rájuk. Nem tudták, hol várja őket a jövő, csak azt, hogy soha többé nem térnek vissza. Támogató család és barátok hiányában Bence óvodájában azt tanácsolták, hogy menjenek az SOS Gyermekfalvak által működtetett Kuckó – Gyermekek Átmeneti Otthonába. Ahogy Mariann benyitott a súlyos ajtón, érezte, hogy valami megváltozik.

A Kuckóban mosollyal és meleg kakaóval fogadták őket. Emma és Bence azonnal a puha szőnyegre vetették magukat, mintha elfelejtették volna az előző hetek félelmeit. Mariann könnyei csak ekkor kezdet potyogni – de ezek már a megkönnyebbülés könnyei voltak. A Kuckó lakói és munkatársai támogató közösséggé váltak Mariann és gyerekek számára – a kicsik nevetve játszottak a kortársakkal, édesanyjuk pedig lassan visszanyerte önbizalmát. Kezdett hinni abban, hogy van remény egy jobb jövőre. A rendszeres terápiás foglalkozások segítettek mindhármuknak feldolgozni a múltat, és új terveket készíteni a jövőre.

Egy nap, amikor Mariann a kertben ült, nézte, ahogy a gyerekei boldogan futkároznak a fák között, hirtelen rájött: már nem menekülnek. Most már szabadon élhetnek. Pár hétre rá az SOS segítségével Mariann munkát talált, majd önálló albérlete költöztek. A Kuckóban megtanulta, hogy erős, és hogy a legnagyobb győzelme az volt, hogy megmentette magát, Emmát és Bencét.

Adomány állása

Adományok