Amikor új reménnyel átlépünk az új évbe, át kell lépnünk az előttünk tornyosuló küszöböket is. Hinnünk kell abban, hogy ami elérhetetlennek tűnik, igazából elérhető.

Van, amikor egy valódi küszöb átlépése jelent nehézséget. Vagy egy lépcső, amit meg kell másznunk.
Mindannyian példát vehetünk Ricsiről és családjáról, akik legyőzték az akadályokat.

Segítse az SOS Gyermekfalvakban élő, elmaradásokkal érkező, de küzdeni akaró gyerekek fejlesztését!

• Utazás támogatása: 5.500 Ft
• Otthoni fejlesztő eszköz beszerzése: 9.500 Ft
• Fejlesztő torna óradíja: 12.500 Ft

Ricsi szinte az egész napot egy babakocsiba bekötve töltötte, Rita pedig mindig a kiságyban feküdt. Ráadásul szüleik többször teljesen egyedül hagyták őket, hosszabb időre is.

Ricsi nem úgy fejlődött, ahogy a többi, hasonló korú izgő-mozgó egészséges kisgyerek. Ez azonnal feltűnt a sokat tapasztalt nevelőanyukának, Ilonának.

Nemcsak, hogy járni nem tanult meg, de a kúszás-mászás sem volt biztos nála, erőtlenül támaszkodva ült fel, az izomzata nem volt a korának megfelelő. Ebben az is szerepet játszott, hogy mindkét gyerek alultáplált volt, otthon csak kevés és rossz minőségű ennivalót kaptak, például cukrozott kenyérbelet.

„Egy ilyen kis test hamar reagál a jóra!” – mondta Ilona.

Ilona nevelőcsaládjában a két pici végre egészséges táplálékot kapott, és – számukra óriási újdonságként – játszhattak, mozoghattak is, akár a többi gyerek. Emellett Ilona intenzív fejlesztő tornára kezdett járni Ricsivel, ami hamar eredményt hozott.

Ricsi kézen fogva már lépegetett, de a küszöb, a lépcső mindig kifogott rajta. Nem mert lépni. Se fel, se le, se át. Megdermedve bámulta az akadályt.

Speciális gyakorlatokra, sok szeretetre és türelemre volt szükség hozzá, de Ricsi végül átlépte a küszöböt. Az ő kis életében ez volt az első igazán nagy lépés, átvitt értelemben is.