„A mi gyerekeink legfőbb vágya, hogy olyanok legyenek, mint bármilyen más gyerek”

– Hermann Gmeiner

MINDEN gyermeknek szerető családra van szüksége ahhoz, hogy tehetsége kibontakozzon. Az SOS a világ 133 országában olyan családokat épít és támogat, ahol ez megtörténik. Jelenleg Magyarországon összesen 381 gyermek és fiatal él az SOS Gyermekfalvak Magyarország gondoskodásában.
 

A klasszikus SOS Gyermekfalu koncepció 1949-ben született, a II. világháború után, amikor Európában rengeteg árva gyerek volt és sok háborús özvegy. Hermann Gmeiner ötlete, hogy egy faluközösségben egy-egy SOS anya nevelje a családjukat elvesztett gyerekeket forradalmian újnak számított akkor, amikor a gyerekeket jellemzően életkoronként és nemenként elkülönített árvaházakba helyezték Európa szerte. Az SOS Gyermekfalvak ötlete azért is újszerű volt, mert a szervezet állampolgárok egyéni adományaiból épült és erősödött a kezdetektől fogva. Magyarországon az első gyermekfalu 1986-ban nyílt Battonyán, ezt követte a kecskeméti 1990-ben és a kőszegi 1993-ban. A három falu mellett négy ifjúsági ház is működik: Szegeden, Lajosmizsén, Sén és Kecskeméten.

Az SOS-nek, mint civil szervezetnek a feladata, hogy

• a családjukat vesztett gyerekek biztos kapcsolatok hálójába kerüljenek,
• felhívja a társadalom figyelmét az állami gondozott és veszélyeztetett gyerekek és családok helyzetére
• biztonságos szervezeti hátteret teremtsen ennek a tevékenységnek a minőségi végzéséhez
• sokféleképpen segítse a gyereket és családokat abban, hogy képesek legyenek önállóan boldogulni.

Egy gyermek felneveléséhez szükség van a családra, de a családok boldogulásához nélkülözhetetlen a felelős, értő és adakozó társadalom is.  Ahogy egy afrikai közmondás is tartja: „Egy gyermek felneveléséhez egy falu közössége kell.” 

Az utóbbi években megváltozott a társadalmi környezet, főleg Európában, de a világ más részein is.  Ma már nem elsősorban árva gyerekeknek van szüksége nevelőszülői családra, hanem olyan gyerekeknek, akiknek a szülei élnek, de élethelyzetük miatt átmenetileg vagy tartósan nem képesek biztonságos, szerető otthont nyújtani. A gyerekek érdeke az, hogy családban nevelkedjenek. Nevelőszülőkre, nevelőcsaládokra egyre nagyobb az igény. Így van ez Magyarországon is, ahol az állam – helyesen – azt képviseli, amit az SOS 1949 óta, hogy a védelembe vett gyerekek számára a legkedvezőbb elhelyezés a nevelőcsalád.

De nemcsak a család a fontos, hanem a közösség, a társadalom is. A klasszikus SOS gyermekfalvakban a gyerekek egy elszigetelt közösségben nőnek fel, gyakran nehézséget okoz nekik a védett környezetből a társadalomba való belépés. A klasszikus gyermekfalu elszigeteltségét ezért fel kell oldani. Fontos, hogy a nevelő-családokban élő gyerekek a lehető legtermészetesebb módon éljenek, ne különbözzenek azoktól a gyerekektől, akik saját családjukban élhetnek. Ennek érdekében fogalmazódik át az SOS gyermekfalu koncepciója integrált gyermekfaluként, ahol az SOS családok a településen elszórtan élnek, nem SOS családok szomszédságában, ezáltal szorosabb a kapcsolatuk a város más családjaival. Az SOS világszervezetén belül az integrált falu a holnap gyermekfaluja.

Az SOS Gyermekfalvak a jövőben határozott szerepet kíván betölteni Békés, Bács-Kiskun és Vas megye gyermekvédelmi rendszerében, ahol a programjai működnek. A cél magas színvonalú és differenciált nevelőszülői hálózatok működtetése, illetve az, hogy a helyi szakmai partnerekkel együttműködve erősítsék a szolgáltatási palettát a gyereket nevelő családok számára a gyerekek családból való kiemelésének megelőzése, a hazakerülés segítése érdekében. Ugyancsak célkitűzés, hogy innovatív programokkal segítsék az SOS Gyermekfalvak gondozásában élő gyerekek, fiatalok önállóvá válását, a valós életre való felkészülését.

Ma bőven van mit javítani a veszélyeztetett gyerekek és családjaik számára nyújtott szolgáltatások elérhetőségén és minőségén. A hátrányos helyzet nemzedékről nemzedékre történő öröklődésének megakadályozása alapvető fontosságú az ország jövője szempontjából. Ebben a tevékenységben kíván meghatározó szerepet betölteni az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa szolgáltatásaival, programjaival és érdekképviseleti tevékenységével a gyermeki jogok védelme területén.

Az értő, odafigyelő, adakozó társadalmi környezet

A gyerekeknek szerető családra, szükségleteiket értő, megbízható felnőttekre, rugalmas kapcsolatokra van szüksége. Egy család akkor képes feladatait ellátni, ha ebben a tágabb társadalmi környezet is segíti. Tevékenysége végzéséhez az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványának is szüksége van értő és adakozó támogatókra. 1986, az első hazai gyermekfalu megnyitása óta, az SOS forrásainak fontos része az SOS Children’s Villages International támogatása. A világszervezet növekedése, a gazdasági válság, a változó társadalmi környezet, a fejlődő országokban élő gyerekek helyzete azonban arra ösztönözte a nemzetközi szervezetet, hogy újragondolja pénzügyi támogatási stratégiáját.

Magyarország a világ 40 legfejlettebb országa közé tartozik, így a hazánkban működő SOS Gyermekfalvak is ahhoz a csoporthoz tartoznak, ahol a nemzetközi SOS fokozatosan csökkenteni szeretné támogatásának mértékét, fő célként tűzve ki, hogy a magyarországi alapítvány hosszú távon önfenntartóvá váljon. 2013-ban az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa összes bevételének – 1 525 millió forintnak – 45%-a származott külföldi támogatásokból, melyek összesen 652 millió jelentettek. Mindemellett 19%-ot, azaz 297 millió forintot tettek ki az állami támogatások, 36%, vagyis 546 millió forint pedig helyi adománygyűjtésekből, pályázatokból, illetve egyéb helyi bevételekből folyt be.

Magyarországon 2013-ban ténylegesen 1 422 millió forintos kiadásra volt szükség, melynek legnagyobb része, 33%-a Kecskeméti Gyermekfalu Programot támogatta, ahol fejlesztették a kecskeméti gyermekfalut, a külső nevelőszülői hálózatot, illetve új ifjúsági házakat létesítettek. A kiadások 19-19%-át jelentette továbbá a Battonyai- illetve a Kőszegi Gyermekfalu program, melynek részeként, Kecskeméthez hasonlóan, a gyermekfalvakat illetve az ifjúsági falvakat fejlesztették. A kiadások további 15%-át az adománygyűjtési költségek és befektetések képezték, 13%-át az egyéb működési költségek, 1%-át pedig a gyermekjogi tevékenység. A nemzetközi finanszírozásban történő változások ismeretében az SOS Gyermekfalvak újragondolta működésének feltételeit, és kialakította új stratégiáját, mely tartalmazza az integrált gyermekfalvak létrehozását, családmegerősítő programok indítását, erősebb helyi partnerkapcsolatok kialakítását, hatékonyabb képzési programok létrehozását, valamint a létesítmények átszervezését és költséghatékonyabb működtetését. Mindezek megvalósítása érdekében az SOS Gyermekfalvak a jövőben megerősíti adománygyűjtő tevékenységét, egy értő, odafigyelő, adakozó társadalmi környezet támogatására számítva.