Még a legtapasztaltabb szülőket és profi gondviselőket is kihívás elé állítja a helyzet, amikor a mindennapi rutint megszakítva, az egész családdal vagy egy csoport gyermekkel kell a négy fal között maradni a nap 24 órájában, minimális kapcsolattal a külvilághoz. A „kabin láz” (a bezártság miatti negatív érzelmek) mindenkit egyaránt fenyegeti. Kiválthat szorongást, frusztrációt, agressziót, rossz hangulatot, sőt depressziót is.  Hogyan beszéljünk a gyerekkel, a vírusról? Pszichológusaink hoztak pár technikát:

• Kezdjük „családi konferenciával”: Üljünk le a családdal beszélni a helyzetről, lehetőleg meghitt légkörben. Mindenki ossza meg az érzéseit, gondolatait, azonosítsuk együtt a legnagyobb kihívásokat és ötleteljünk, ki hogyan tudna hozzájárulni a közös élet megszervezéséhez úgy, hogy a legjobbat hozzuk ki mindebből.
• Fontos, hogy hallgassuk meg a gyermekek gondolatait és félelmeit, és koruknak megfelelően tájékoztassuk őket a tényekről, amiket hiteles forrásból gyűjtöttünk. Ha még nagyon kicsi és nem hallott a járvány kitöréséről, akkor nem muszáj megemlíteni neki –de fontos emlékeztetni a mindennapi higiéniára anélkül, hogy félelmet keltenénk benne. A rajzolás, történetmesélés és egyéb tevékenységek is segíthetnek a beszélgetés beindításában.
• Ne becsüljük le, vagy hagyjuk figyelmen kívül az aggodalmaikat. Ismerjük el az érzéseiket és biztosítsuk őket arról, hogy normális dolog félni ilyen helyzetekben. Mutassuk ki, hogy figyelünk rájuk, és hogy velünk és a számukra fontos felnőttekkel bármikor beszélhetnek, amikor csak úgy érzik. Fontos, hogy a beszélgetés végén ne hagyjuk a gyerekeket stresszes állapotban. Próbáljuk felismerni a testbeszédük, a hanghordozásuk, a légzésük ritmusa alapján, hogy mennyire szoronghatnak.
• A 7 év alatti gyermekek számára használhatjátok ezt a magyar nyelven is elérhető kiskönyvet: https://660919d3-b85b-43c3-a3ad-3de6a9d37099.filesusr.com/ugd/64c685_98cd369ee9364bcebc15857ffb2c8c29.pdf
• Korlátozzuk a médiából jövőinformációkat, amit a gyerekek látnak és hallanak, és beszéljünk ezekről. A gyerekek nem mindig tudnak különbséget tenni aközött, amit a képernyőn látnak, és ami velük történik, ezért talán azt hiszik, hogy közvetlen veszélyben annak. Emlékeztessük őket, hogy valószínűleg nem fogják elkapni a betegséget, és a legtöbben, akik elkapják a koronavírust sem lesznek nagyon betegek. Mondjuk el, hogy sok felnőtt dolgozik azon, hogy ő és a családja biztonságban legyenek. Magyarázzuk el nekik, hogy az online források és közösségi oldalak nem mindig megbízhatóak és félrevezető információkat is tartalmazhatnak.
• Mondjuk el a gyerekeknek és fiataloknak, hogy mi az, amit ők tehetnek a vírus elkerülésére. Az érzet, hogy TESZÜNK valamit és tudunk CSELEKEDNI egy ilyen kihívásokkal teli helyzetben, stressz-csökkentő hatású. Magyarázzuk el, hogy otthon maradni biztonságosabb nekik és a barátaik számára is. Biztosítsuk őket, hogy megértjük, hogy ez nehéz, sőt olykor félelmetes vagy unalmas.