Az SOS Gyermekfalvak anyák napja közeledtével édesanyákat kérdezett meg arról, milyen segítséget kapnak a gyerekneveléshez, hogy sikerült visszatérniük a munka világába a kisgyerek mellől, milyen a munkamegosztás családon belül.

 

A megkérdezett közel félezer anya nagyjából harmada úgy érzi, párja nem támogatja eléggé a gyermeknevelésben, illetve többségük úgy véli, nincs elég szabadidejük (84 %). A gyermekvállalás az esetek kétharmadában hatott valamilyen módon a párkapcsolat dinamikájára: fele esetben megerősítette, fele esetben azonban eltávolodtak egymástól a szülők a baba születése után.

Ha a nők és a férfiak közti munkamegosztást nézzük a gyerek körüli teendők kapcsán, elmondható, hogy az anyák véleménye szerint ők jóval nagyobb részt vállalnak ebben. Az esetek túlnyomó többségében csak az anyák járnak szülői értekezletre (80 %) és ők maradnak otthon a beteg gyerekkel (73 %). Az apák inkább a gyerekkel való tanulásban vesznek részt: 38 %-uk foglalkozik a gyerekkel iskola után, illetve a különórára szállításban is aktívabban részt vesznek. Minden tizedik esetben apa viszi a gyereket foglakozásra, a családok 40 %-ában pedig megosztják ezt a feladatot.

A nagyszülők is besegítenek különböző mértékben a gyerekek körül, bár a megkérdezett anyák 44 %-a ennél több támogatást igényelne. Az anyák 6 %-a állítja, hogy senkitől sem kap segítséget a gyerekneveléshez.

Az anyák leterheltségének enyhítésére a családok harmada von be külső segítséget a gyerekneveléssel és háztartással összefüggésben. Legtöbben takarításhoz (64 %), minden második anya a gyerekfelügyelethez, minden ötödik pedig a főzéshez. Többnyire fizetett segítségre támaszkodnak (65 %), de minden második anya a családtagok vagy barátok segítségét is igénybe veszi.

Az SOS kíváncsi volt arra is, milyen a nőknek hosszabb kiesés után visszatérni a munkaerő-piacra. A megkérdezetteknek csak negyede állította, hogy mindez könnyen ment a GYED után, ugyanakkor még ők is találkoztak napi szinten nehézségekkel.

A legtöbben azt jelezték problémának, hogy nincs idejük saját magukkal foglalkozni (53 %), és közel hasonló arányban, minden második anyának gondot okozott munka mellett elmenni a gyermekekért a bölcsődébe, óvodába, iskolába, illetve hogy ki maradjon otthon a beteg kicsivel.

Az anyák 38 %-a érezte már úgy munkahelyén, hogy kollégái vagy főnöke rossz néven veszi, hogy a gyerek miatt többször otthon kell maradnia, vagy korábban el kell mennie a  munkából.

Minden tizedik nő a szülés után sem hagyta el a munka világát és a kisbaba mellett is folyamatosan dolgozott.

„A KSH statisztikái szerint 400 ezer azoknak az egyedülálló nőknek a száma, akik 1 vagy 2 gyermeket, és több mint 30 ezren vannak, akik 3 vagy annál több gyermeket nevelnek. Évente átlagosan 11 ezer gyermeket anyakönyveznek az apa megnevezése nélkül, vagyis 11 ezer nő marad egyedül a babájával már a kezdetekkor. A felmérés rámutat, hogy még a párkapcsolatban gyereket vállaló anyákra is több feladat hárul a gyereknevelés terén, ráadásul a munkahelyek sem feltétlenül elfogadóak. Most milliónyi menekült hagyja el Ukrajnát, esetükben is 90%-ban az anyák kénytelenek gyermekükkel egyedül menekülni. A gyereknevelésben a nőknek kulcsfontosságú szerepe van, túlnyomórészt az anyák, nagyanyák, nevelőanyák kezében van, hogy milyen lesz a jövő nemzedéke. Az apák részvételének erősítése a gyereknevelésben azért is lenne fontos, mert ezzel lehetne tehermentesíteni a nőket, ráadásul kedvezően hat a gyerek fejlődésére és az anyák jóllétére” – mondja Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.