Maja tizenkilenc éves. Nemrég került ki az állami gondozásból, egy kis falu nyomorúságos telepén lakik, takarításból él, és már van egy ötéves kisfia. A gyerek ugyanabban az intézetben él, ahol Maja felnőtt. Élettársa, a gyerek apja szintén intézeti gyerek volt, most bűnözésből él, a lánnyal erőszakos és lekezelő, a gyerekkel nem törődik, Maja mégse tud megválni tőle. Maja szeretné magához venni a kis Krisztiánkát, és jobb gyerekkort biztosítani neki, mint a sajátja volt, de erre nem sok az esélye. A kitörés lehetősége akkor csillan fel, mikor a helyi művházban egy mikrohitelprogram indul, amely reménybeli kisvállalkozóknak segít. Maja egy mosoda ötletével jelentkezik és beveszik a programba, egyre szorosabb kapcsolata alakul ki a programot felügyelő szociális munkással…

Thuróczy Szabolcs és Vecsei Kinga

Thuróczy Szabolcs és Vecsei Kinga

A Szerdai gyerek, Horváth Lili rendező első, rögtön számos fesztiváldíjat besöprő nagyjátékfilmje azt a kérdést boncolgatja, lehet-e kitörni abból a sorsból, környezetből, neveltetésből, ahonnan az ember érkezett, lehetséges-e felülírni a kapott mintákat. Ehhez a rendező szándékosan választott egy a társadalom perifériáján élő lányt. Majában egyszerre munkál a kitörés erős vágya, és számos visszahúzó erő, a néző látja a rossz döntéseit, mégis szurkol neki. A rendező a Művész Moziban rendezett közönségtalálkozón elmondta: szándékosan választott egy feltűnően szép lányt a szerepre Vecsei Kinga személyében. „Maja szép is, intelligens is. Meg akartam mutatni, hogy nem az adottságok hiányával van a baj, hanem az érzelmi életében vannak olyan lyukak, amelyek nehézzé teszik a kommunikációt. Nem tudja magát kifejezni, az érzelmeit sem, és ebből indul el a lavina.”  A rendező maga írta a forgatókönyvét a filmnek, s tudatos döntés volt az is, hogy a kisfiú, Krisztiánka otthonban nevelkedik – bár ma inkább a nevelőszülős elhelyezés a tipikus – mert így tudta bemutatni a sorsismétlődést. A kisfiú ugyanabban az intézetben, sőt ugyanabban a szobában él, mint annak idején a szülei, Majának pedig ugyanaz a neve, mint az anyjának. „Szakítani akartam az intézetek hagyományos filmes ábrázolásával, ahol általában cudar helynek mutatják be” – mondta el Horváth Lili. A gyermekotthon, ahol Krisztiánka él, napsugaras, erdő mellett fekvő, szinte idilli helyszín. A gyermekvédelmet megszemélyesítő igazgatónő (Börcsök Enikő játssza) is emberséges, a szigor ellenére is jószívű figura. „Nem a magyarországi állami gondozás mostoha voltáról van szó, hanem a családi héttér hiányáról.” A filmmel a rendező előző rövidfilmjének, a Napszúrásnak az alaphelyzetét folytatja, amely egy intézetben játszódott, felkészülés alatt több gyerekotthont rendszeresen felkeresett a rendező, hogy megismerkedjen az ottani világgal. A szegénység ábrázolásában is szakít a filmes hagyományokkal, finom, hiteles közeli képeket ad, hőseivel együtt lehet érezni.

Antal Zsolt

Antal Zsolt

A filmben együtt játszanak olyan nagyágyúk, mint Thuróczy Szabolcs, Nagy Ervin, Börcsök Enikő, Lukáts Andor, kevésbé ismert és félprofi színészek, színházközeli és színészi tapasztalattal egyáltalán nem rendelkező amatőrök. Megfontolt döntés volt a rendező részéről, hogy Maja szerepére nem egy profi színésznőt kért fel, hanem inkább egy Majával azonos korú, amatőr lányt keresett. Több száz lány meghallgatása után talált rá Vecsei Kingára, aki a forgatás előtt érettségizett, és most a MOME textiltervező szakára jár. „35 napig tartott a forgatás, előtte kaptam egy másfél hónapos színésztréninget. Meg kellett tanulnom máshogy beszélni, járni, gondolkodni, hisz Maja a szöges ellentétem”– emlékszik vissza a forgatásra Vecsei Kinga, aki a szociális érzékenységet otthonról hozza magával, a szülei szociálpolitikusok. A szerepben az fogta meg, hogy anyát játszhat: „Kiskorom óta anyának készülök. Hatan vagyunk testvérek, a legidősebb testvérem egy mozgássérült cigány fiú, akit örökbe fogadtak a szüleim. Én vagyok a legidősebb lány a családban. Nagyon vártam, hogy anyát játszhassak, de Maja nem az az anya, aki akarok majd lenni.” A forgatás során Lili végig hangsúlyozta: a gyereknek van gyereke. A film egyik jelenetében Maja ajándékokat visz a kisfia születésnapjára, de a marcipánfiguráról maga megeszi a talpat. „Maja inkább egy nagy tesóként viselkedik, csak az utolsó jelenetben válik anyává. De a forgatás végén már volt egy olyan érzésem, hogy tényleg a kisfiam”- meséli Kinga. A film utolsó jelenetét öt órán át vették fel, s végül a világosító adta a lezárás ötletét, hogy Maja puszilja meg a kisfiát. „A film lényege, hogy ide eljutottak. Egy felnőtté válás története a Szerdai gyerek, egy olyan emberé, aki sokat dolgozik magán, ha nem is jól” – magyarázza Horváth Lili.

A rendező szándékosan hagyta nyitva a film lezárását, se hurráoptimista, se érfelvágós befejezést nem akart, a drámai végponton minden lehetséges. Tudja működtetni Maja a mosodát? Lesz rá egyáltalán kereslet a mélyszegény faluban? Visszakapja a kisfiát? Megszabadul a bántalmazó élettárstól? Van jövője a kapcsolatának a szociális munkással? A nézőre van bízva a végkifejlet.

Szerdai gyerek, színes magyar filmdráma, 2014, 103 perc, rendezte Horváth Lili

Trailer itt.

A program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet közreműködésével valósult meg.