A 14 éves Mercédesz öt évvel ezelőtt került be a kőszegi SOS Gyermekfaluba, és hamarosan visszakerül a családjába. Jelenleg magántanuló, látogatásomkor éppen a nevelőanyával együtt tanult otthon. A képek nem őt ábrázolják.

Hányadikos vagy?

Hatodikos. Hetedikes lennék, mert a harmadikat megismételtem, mikor idekerültem.

Most hogy tanulsz?

Nem vagyok kitűnő, de jobb, mint régen, hármas-négyes tanuló vagyok.

Miért lettél magántanuló?

Nem tűrtek el az iskolában, mert nem fogadtam szót a tanároknak. Szerettem verekedni. Nem tűrtem el tőlük, ha csúnyán néztek rám.

Miért néztek rád csúnyán?

Nekem úgy tűnt.

(Mercédesz az első három osztályt a szüleinél végezte. Mikor bekerült a gyermekfaluba, kisebb lemaradásai miatt egy évet megismételt, három évet végzett egy kőszegi egyházi iskolában, onnan magatartási problémák miatt átvitték egy másik iskolába, majd két évvel később magántanuló lett.)

Itthon nem verekszel?

Nem.

A régi suliban is verekedtél, ahova kilenc éves korodig jártál?

Én mindenhol verekedtem. Nagyon szeretek verekedni. Régen jártam bokszra is.

Most miért nem?

Már nincs kedvem. Mindent hamar abbahagyok, az a baj.

Egyedül tanulsz?

Nekiállok, ha Márti néni mondja, de csak egy feltétellel tanulok: ha Márti néni ott van mellettem.

Csinálhat mást közben, vagy neki is tanulnia kell?

Nem! Nem! Tanulnia kell.

Vannak barátaid a faluban?

Igen, Ramóna, akit nagyon szeretek. A többiekkel is jóban vagyok, de vele vagyok mindig.

Mit csinálsz egész nap?

Délelőtt tanulok. Ha végzünk, és kupi van a szobában, rendet rakok, ha unatkozom, tévézek.

Látogatnak a szüleid?

Igen, megyek is haza kéthetente látogatóba meg szünetre. Két hónap múlva fogok hazakerülni. Örülök neki, csak Márti néni nagyon hiányozna.

Te akarod így szólítani?

Nem engedi, hogy azt mondjam, Mami, pedig nagyon szeretném. Azt mondja, van anyukánk. Nem szereti, de én akkor is mondom néha.

Hogy vagytok Márti nénivel?

Nagyon szeretem, ő is szeret.

Sokat megenged?

Nem mindent.

A piercinget az arcodon megengedte?

Igen. Mikor meglátta, azt mondta, hogy neki tetszik, de az még egy kisebb golyó volt.

Elenged, ha el akarsz menni valahova?

Le szokott engedni a városba, csak mindig mondja, nehogy valami rosszat csinálj… Pedig én nem szoktam, csak figyelmeztet. Hétvégén kimehetek fél 8-ig, akkor bejövök, lefürdünk, tévézünk, és fennmaradhatunk 9-ig, ha jók vagyunk, néha tovább is.

Elég fegyelmezett vagy az itthon tanuláshoz?

Ha itt van Márti néni, akkor igen. De ha nincs itt, és unatkozom, akkor kiporszívózok, felmosok, aztán tévézek.

Azért van itt ilyen tisztaság! Mit segítesz még?

Mosogatok, volt, hogy segítettem vinni a kicsiket oviba, lemegyek Márti nénivel boltba.

Te gyerek vagy, vagy kamasz?

Gyerek vagyok!

Mennyinek érzed magad?

Tizennégynek. Csak nem szeretem, ha mondják, hogy hú, már tizennégy éves vagy… Nem akarok felnőni. Jó lenne, ha még csak tízéves lennék.

Miért?

Akkor majd jönnek a bonyolult dolgok, nem lesz Anya!, Márti néni!, kimegyek a nagyvilágba, és gondoskodhatok magamról… Nem szeretnék felnőni. De az jó lesz, ha 18 leszek.

Miért?

Mert bemehetek mindenhova, a dohányboltba…

Dohányzol?

Nem. De bemehetek! Vagy vehetek italokat… Majd koccintunk Márti nénivel.

De akkor már otthon leszel.

Akkor is jövök Márti nénihez.

Mit szólsz, hogy hazamész?

Nagyon örülök, már anya is hiányzik, nagyon jó érzés lesz, hogy ott lesz mellettem, vele kelek, vele fekszem.

Anyukádhoz kerülsz?

Meg az élettársához.

Mielőtt bekerültél, apukáddal laktál?

Igen. De mostanra Anyu megkomolyodott… Már nem úgy fogja fel, mint régen, hogy ha nem akarok iskolába menni, akkor itthon maradhatok. Vagy ha nem akarok visszajönni ide, akkor nem mondja, hogy maradjak, felhívom Márti nénit, hanem visszahoz… Nemrég volt, hogy otthon akartam maradni temetésre és anyu mondta, hogy vissza kell jönni.

(A nevelőanya megerősíti, korábban Mercédesz hazalátogatásainak a végén előfordult, hogy telefonált az anya, nem tudja hozni, beteg lett a gyerek. Természetesen a láthatás végén mindenképpen kötelező visszahozni a gyereket.)

Ha visszakerülsz, megint új iskolába fogsz járni?

Igen, de ott is magántanuló leszek.

Anyukád is fog veled tanulni?

Igen.

Dolgozik?

Igen. De majd leül velem. Vagy a férje, a nevelőapám.

A barátaidtól is messze kerülsz.

De ott is lesznek újak. Nekem mindenhol lesznek.

Mi leszel később?

Szakács.

De nem akarsz felnőni.

Nem. Nem jó. Akkor elmegy mindenki, nem lesz olyan hogy Anyaaa! vagy Márti néni! Mindent nekem kell elrendeznem, fizetem a vizet, villanyt, az nem jó.

Akarsz gyereket?

Igen, ha felnövök. De látja, hogy azzal mennyi gond van. Én csak tudom, neveltem gyerekeket.

Mikor?

Mikor otthon voltam, gyerekekre vigyáztam.

Milyen gyerekekre?

Cigánygyerekekre.

De nincs testvéred.

A nagybátyám gyerekei voltak.

Rád bízták őket? Te is csak kilencéves voltál.

Sokszor voltak nálam, segítettem a fürdetésnél, ha más dolguk volt a felnőtteknek. Vagy a szobában voltak velem, vagy altattam őket.

Nehéz volt?

Nem, mert kicsik voltak.

Itt jól kijössz a kicsikkel?

Mikor este tévézek és ők meg zörögnek, kiabálnak, ugrálnak, akkor rájuk kell erősen kiabálni.

Őket is vered?

Nem, kicsiket nem szoktam. Csak aki nem szimpatikus.

Próbáltad máshogy is megoldani a konfliktusokat?

Persze, először szóban, de kinevettek, akkor durr, egy pofon… De igazából nem szeretek pofonozni, mert az nem hozzám való.

Mi való hozzád?

Ha ököllel ütök.

Neked valami küzdősportot kéne űznöd.

Igen, épp ma beszéltünk róla Márti nénivel, hogy szeretnék tovább bokszolni…