Külföldi örökbefogadókhoz csak az a gyermek kerülhet, akinek Magyarországon nem sikerül örökbefogadó családot találni. Ha egy gyermek örökbe adhatóvá válik, először a saját megyéjében várakozó örökbefogadók közül próbálnak meg szülőket találni számára, majd egész Magyarországról. Ha ez sem járt sikerrel, akkor jöhet szóba a nemzetközi örökbefogadás.

A KSH adatai szerint évente nagyjából 150-200 gyerek kerül külföldre, olasz, spanyol, holland, amerikai, norvég és svéd családokba (http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/evkonyv_2011.pdf, 125. oldal). Elsősorban hat év feletti roma gyerekek kerülnek nemzetközi örökbefogadásba, vagy súlyos egészségi, magatartási problémával küszködők, valamint gyakran 2-3-4 testvér együtt. Minden második, külföldre kerülő gyermek a testvérével együtt hagyja el az országot. A testvérek egy családba kerülnek. Azon gyerekek, akik a külföldi örökbefogadóknak sem kellenek, maradnak állami gondozottak. Az örökbe adható gyerekek száma – mintegy 2100 fő – évről évre változatlan, nagy részüknek tíz évnél idősebb kora vagy súlyos betegsége, fogyatékossága miatt nincs esélye családba kerülni. A külföldi örökbefogadóknak először a saját hazájukban kell alkalmasságot szerezniük, majd jelentkezniük közvetítő szervezeten keresztül Magyarországra. A gyerekkel megismerkedni hazánkba utaznak, itt pszichológus és tolmács segíti a barátkozást a gyermekkel, és egy hónapos itt töltött összeszokás után vihetik haza a gyermeket.