Egy hatéves kislány fához kötötte és felgyújtotta hároméves társát. Szülőként szeretnénk, ha ez a kislány a gyerekeinkkel egy iskolába járna? Ha a szomszédunkba költözne? Pedagógusként szeretnénk ezt a gyereket a csoportunkba?

Az Egy gyerek című könyv pont az utóbbi helyzetet boncolgatja, igaz történet alapján, a kislányt rövid ideig tanító tanár nézőpontjából. A szerző, Torey Hayden fejlesztő pedagógusként dolgozott, mikor megkapta osztályába ezt a kislányt. Pedig az osztály addig sem piskóta: a körzetben barátságosan csak „szemétlerakónak” nevezik, olyan gyerekek járnak oda, akik még a kisegítő osztályokból is kilógnak.

Ebbe a vidám kis csapatba helyezik be tanév közepén kilencediknek Sheilát. Az idő nagyon rövid: a kislányt már bíróság utalta be kórházi zárt osztályra, ám egyelőre üresedésre vár. A jövő mindenképpen behatárolt: Torey már tudja, hogy a „szemétlerakó” osztályt a következő évtől felszámolják.

Az együttlét Sheilával tömény horrorként indul. A kislány nem működik együtt, kezelhetetlen, agresszív, bosszúálló, elviselhetetlen pisiszagot áraszt. Torey, a huszonéves tanárnő szelídíteni kezdi. Nem véletlenül merül fel többször párhuzamként A kis herceg és a róka megszelídítése. Lépésről lépésre, napról napra követhetjük a visszaemlékezéses kötetben a kapcsolatuk alakulását. Egyre jobban megismerjük Sheilát. Torey, nyugodtan mondhatjuk, csodát csinál. Kibontogatja a durván traumatizált gyereket erőszakos viselkedési mintáiból, és szennyes ruháiból is.

Mi a csoda titka? Torey nyitottan fogadja a gyereket. Nem könyveli el bűnözőként, összeférhetetlenként. A gyerek viselkedését annak tekinti, ami: reakció egy elviselhetetlen környezetre, súlyos traumák, bántalmazások lenyomata. Torey világos szabályokat szab az együttműködésben: mi az, amit még tolerál, s mi az, ami nem megengedhető az osztályban. Türelmes és kíváncsi. Nem sajnálja az időt és az energiát. Tanítás után mindennap két órát tölt még külön a kislánnyal. A könyvből kiderül, hogy ez saját magánéletének rovására megy, hisz a készülés másnapra estére marad. Ami nagyon rokonszenves: a fiatal tanár képes belátni, ha hibázott, ha az indulatai vezérelték, és ezt meg is mondja a kislánynak. Tartja a fokozatosságot, folyamatosan figyel a kislányra, szabadidejében is töri a fejét, hogyan lehetne fejleszteni.

Egy gyerek – hangzik a kötet címe. Sheila kis bajkeverőből egyéniséggé válik, elkezdünk vele rokonszenvezni, szurkolunk neki, egyre jobban érdekel a sorsa és az őt övező rejtélyek. Mitől ilyen agresszív a kislány? Miért hagyta el az anyja? Miért nem használ múlt időt a beszédében? Bár kivételesen magas az IQ-ja, miért nem hajlandó írásos feladatokat megoldani? Az olvasó bevonódik a történetbe, és izgul, hogy az elhivatott tanár végig tud-e menni az úton, meg tudja-e menteni a kislányt attól, hogy leszedált szerencsétlenként élje további életét.

A bevonódás a tanár-gyerek viszonyban is megjelenik. Túlzottan bevonódsz – vetik Torey szemére a felettesei. Az események csúcspontján valóban felmerül, hogy lehet majd lezárni ezt a kivételes tanár-gyerek kapcsolatot. Torey erre is gondol, és megtervezi a leválást.

„Olyan keményen, átkozottul keményen dolgoztam ezekkel a gyerekekkel. Általában nem hagyom, hogy tudatosuljon bennem, mennyi energiát fektetek a gyerekekbe. Mint az apró félelmeket és elbátortalanodásokat, amiket kizártam a tudatomból ebben a napról napra való létezésben, azt is elrejtettem magam elől, hogy milyen sokat jelentettek nekem. Mert tudtam, hogy ha bevallom magamnak, még jobban elkeserít, ha kudarcot vallanak. Vagy én vallok kudarcot. Ezért égett ki olyan sok ember ezen a pályán, mert túl sokat törődtek a rájuk bízottakkal.”

Ami igazán tragikus a könyvben, nem is a kislány problémája, hanem a háttér. A tágabb környezet a hetvenes évek az amerikai Iowa államban, egy nagy bevándorlótelep közelében, amelynek problémáival nem birkózik meg a szociális háló. A fiatal tanárnő minden segítség nélkül vív szélmalomharcot. Az alkoholista apa szereti a lányát, de semmilyen módon nem működik szülőként. A szociális munkás a családban hagyja a kislányt. A bíróság kis bűnözőnek tekinti. Az iskola mossa kezeit. Mennyit lehet pár hónap alatt ilyen körülmények között elérni? A könyv megmutatja, mekkora jelentősége lehet egyetlen elhivatott pedagógusnak egy gyermek életében.

Torey Hayden: Egy gyerek. Göncöl Kiadó, 2010.