Több ezer menekült gyerek lép be az országba szülők nélkül, mégis csak néhányan kapnak menedékjogot. A többieket vissza kéne küldeni, ám általában előbb megszöknek. Iván Júliával, a menekülteknek ingyenes jogi segítséget nyújtó Magyar Helsinki Bizottság jogászával a kiskorú menekülteket érintő jogi szabályozás és a realitás ellentmondásairól és az elmúlt hetek eseményeiről beszélgettem.

Miben más a menekült gyerekek helyzete, mint a felnőtteké?

A jogszabályok szerint a gyerekeket fokozottabb védelem illeti meg. Elvileg gyorsabbnak kéne lennie a kísérő nélküli gyerekek menekültügyi eljárásának, kapnak gyermekvédelmi gyámot. Tankötelesek, iskolába kell járniuk, máshol helyezik el őket, mint a felnőtteket. Egy szüleitől elszakított gyereket pedig csak akkor lehet eltávolítani Magyarországról, ha a magyar hatóságok meggyőződnek róla, hogy a családja vagy egy alkalmas gyermekvédelmi intézmény befogadja őt. A menekültügyben gyereknek számít, aki 18 évesnél fiatalabb.

Iván Júlia

Milyen korú gyerekek érkeznek kísérő nélkül?

Főleg 14 éven felüliek, de egyre több a 12-14 éves kamasz, ők nagyobb gyerekekkel összeverődve jönnek. Szinte mind fiúk. Gyakran Nyugat-Európában élnek már távolabbi rokonaik, vagy ők az elsők, akik elindulnak, mert ők tudnak nyelveket, strapabírók, és megpróbálják, befogadják-e őket. De az is előfordul, hogy már nincs is családjuk, és mennek addig, amíg úgy nem érzik, hogy nekik jó lesz. A többség Afganisztánból érkezik, de jönnek Szíriából, Irakból, Iránból, Szomáliából, Észak-Afrikából és a balkáni országokból is.

Ha belép egy gyermek Magyarországra, mi történik vele?

Ha menedékjogot kér, a 2015. augusztusi helyzet szerint Fótra vagy Hódmezővásárhelyre kerül gyermekotthonba, és közben folyik a menekültügyi eljárása. Azóta már hallani arról is, hogy balatoni üdülőkbe kerülnek ezek a gyerekek. Elvileg a gyerekek ügyei elsőbbséget élveznének, a gyakorlatban viszont elhúzódnak, és a több hónap várakozás alatt sok gyerek lelép. Az eljárás során meghallgatják, mi történt vele, miért jött ide, van-e családja. Közben a gyermeknek nevelési terv készül, próbálják beiskolázni, először magyarul tanul, és később, ha leteszi az osztályozó vizsgákat, akkor bekerülhet a magyar iskolarendszerbe, például a szakmunkásképzésbe. Attól sok függ, kap-e menekültstátuszt, vagy kevesebb jogosultsággal járó oltalmazotti státuszt.

Ha megkapja a státuszt, akkor állami gondozott lesz Magyarországon?

Igen, és utógondozói ellátásra is jogosult 18 éves kora után. (Amíg tanul vagy dolgozik, maradhat a rendszerben, akár 21-24 éves koráig.)

És ha nem kapja meg?

Akkor, ha ott visszafogadják és ez a legfőbb érdeke a gyereknek, vissza kellene küldeni vagy a származási országba, vagy ahonnan belépett, ez általában Szerbia. Akkor jár el jogszerűen a magyar hatóság, ha előbb megnézi, hogy van-e családja vagy megfelelő gyermekvédelmi rendszer működik-e ott. Ha Szerbiában lenne olyan gyermekotthon, ami befogadja, és megfelelőek a körülmények, akkor oda vissza lehetne küldeni. Azonban vizsgálódásaink szerint ez nincs így, a külföldi gyerekeket Belgrádban egy javítóintézetszerű intézményben helyezik el, ami nem megfelelő gondoskodás, mert ezek a gyerekek nem követtek el semmit és nem szabadna őket bezárni.

A másik alternatíva a visszaküldés például Afganisztánba?

Jogilag igen, de csak bizonyos feltételekkel. Nyolc év alatt azonban én egyetlen esetet sem hallottam, hogy egyenesen Afganisztánba küldtek volna vissza kiskorút. Nem egyszerű felmérni az ottani helyzetet, nagyon messze van, kevés az információ, egy háborús ország, romos állapotban van a gyermekvédelem. Úti okmányt szerezni amúgy is szinte lehetetlen, és a repülőjegy igen drága, a magyar állam nem feltétlenül erre költ.

Működik afgán gyermekvédelmi rendszer?

Léteznek árvaházak, hisz vannak háborús árvák, de a hírek és a dokumentumfilmek szerint nagyon tömeges az elhelyezés, a gyerekkereskedelem és minden más abúzus melegágyai ezek az intézetek. A gyakorlatban viszont a hozzánk érkező gyerekek jelenleg több mint 90 százaléka eltűnik a magyar gyermekvédelmi és menekültügyi rendszerből, megszöknek és továbbmennek Nyugatra.

menekült gyerekek

Menekült gyerekek szeptember elején a Nyugatinál. Fotó: Tuba Zoltán, Index

Szerbiába küldtek vissza már gyerekeket?

Jó pár esetben sajnos igen, általában olyanokat, akiknek el sem indult a menekültügyi eljárása, mert nem kértek menedéket vagy nem is tudták, hogy van ilyen lehetőségük. Akik menedékjogot kértek, azok mind eltűntek menet közben, nem várták meg a kiutasítást. Egyébként a szerb fél hozzájárulása is kell, hogy visszavegyék a gyereket. De az eljárás fél, sőt egy évbe is telik, és ilyen hosszú idő után előfordul, hogy Szerbia megtagadja, hogy visszavegye a gyereket, akit a magyarok sem akarnak. De ilyenkor is le szoktak lépni a gyerekek, továbbmennek Nyugatra.

És ha a gyerek nem kér menedékjogot?

Előfordul, hogy kitoloncolják a gyereket anélkül, hogy meggyőződnének róla, hogy megfelelő helye van otthon. Vagy a belgrádi javítóintézetbe viszik, vagy egy vajdasági gyerekotthonba, ahonnan meg megszöknek. Ez jogilag nincs rendben, a magyar állam nem tesz eleget a kötelezettségének, hogy ezeket a gyerekeket csak biztonságos körülmények közé küldje vissza. Ha ez valamiért nem megy, akkor itt kell befogadni és integrálni őket.

A többség megszökik

  Idén július 31-ig összesen 3779 kísérő nélküli kiskorú kért menedéket, közülük 2299 afgán, 721 koszovói, 436 szír, 132 iraki volt.

  Tavaly 603 kiskorú kért menedéket, 90 százalékuk 14 éven felüli.

  • Közülük menekült státuszt az idei évben július 31-ig 11 kísérő nélküli kiskorú kapott,  4 szomáli, 1 palesztin és 6 ismeretlen állampolgárságú gyerek.

  • Oltalmazott státuszt 9 gyerek kapott, 6 szomáli, 2 afgán, 1 szudáni.

  • 30 gyerek menedékkérelmét utasították el, közülük 19 koszovóiét, 2 nigériaiét, 2 afgánét, 1 pakisztániét, 1 ukránét.

  • Akit nem utasítottak el, és védelmet sem kapott, azok mind megszöktek és gyakorlatilag semmi információ nincs róluk.

A Magyarországról megszökött gyerekeket nem keresik?

Kiad a rendőrség egy kőrözést, ha elkapják, elkapják. De aki Afganisztántól idáig eljött, az általában elég kemény srác, sok mindennel megküzdött, tudja, mit akar, és ha ez nem teljesül, akkor könnyen továbbmegy, hiszen nincs kialakult kötődése még Magyarországhoz.

Mi a végcéljuk?

Általában valamelyik fejlett menekültügyi rendszerrel bíró nyugat-európai ország, Svédország vagy Németország, Finnország, Belgium, Anglia… Remélhetőleg egy családtaghoz érkeznek. De ennyi erővel gyerekkereskedőkhöz is kerülhetnek.

Egy egyedül vándorló külföldi gyerek, akiről senki sem tud, ideális célpont a bűncselekmények számára…

Igen, a szervkereskedelem, kényszermunka, prostitúció fenyegeti őket. Aggasztó, hogy semmilyen információ nincs ezeknek az ezres nagyságrendben eltűnt gyerekeknek a sorsáról.

Akik megkapja a menekültstátuszt Magyarországon, kap állampolgárságot is?

Kedvezményes feltételekkel kaphat, háromévi folyamatos tartózkodás után, ha tud magyarul és teljesíti az állampolgársági vizsgát. De nem mindenki kapja meg, és indoklást nem adnak a döntéshez, nincs jogorvoslati lehetőség. Ebben egyedülálló a magyar állampolgársági szabályozás.

Ha a gyerek már legálisan itt tartózkodik nálunk, ez biztosít jogalapot, hogy a családja utána jöhessen?

Papíron igen, akár ide is egyesítheti a családot. A gyakorlatban akkor működik, ha menekültstátuszt kap. Az oltalmazott viszont csak akkor hozhatja ide a családját, ha bizonyítani tudja, hogy képes is eltartani őket. Ez gyerekeknél szinte lehetetlen, hisz ők iskolába járnak, nem keresnek elég pénzt.

Az utóbbi nyolc évben talán három olyan ügyünk volt, amikor a kísérő nélküli kiskorú ide tudta hozni a családját. Egy ebből is meghiúsult, mert nem volt elég pénzük a repülőjegyre, hisz ennek a költségét is nekik kell fedezniük, például egy ötfős családét ide Pakisztánból vagy Iránból. Ez ellen sokszor felszólaltunk, mindez nem szolgálja a gyerekek családi élethez való jogát, eddig hiába.

menekült2

Fotó: Tuba Zoltán, Index

Ha felbukkan a szülő, kiválthatja a gyereket az állami gondozásból?

Ez nagyon ritka, de volt rá példa, hogy már Nyugat-Európában élt a szülő, és hosszas ügyintézés után megkaphatta a gyereket. Itt az az érdekes kérdés, hogyan tud a magyar gyámügy meggyőződni róla, hogy ez a szülő és nem egy emberkereskedő. Ezt okiratokkal, fényképekkel kell igazolni. Volt egy esetünk, amikor egy szír anyuka 2-3 éves kislánya elszakadt az anyjától, és az anya barátnőjével maradt. Az anya Svédországban élt. Szerencsére az anya útlevelében benne volt a gyerek, az anya és a még Törökországban élő apa elkezdte fotókkal bombázni a hatóságokat, hogy ez az ő gyerekük, és végül a gyerek kiutazhatott az anyjához. De ha nincsenek papírok, ügyvédek és tenni akaró hatóságok, akkor ez lehetetlen.

Ilyenkor felveszi Magyarország az eredeti országgal a kapcsolatot?

Alapelv a menekültügyben, hogy a származási országgal nem lehet felvenni a kapcsolatot. De Afganisztánban nincs is olyan államigazgatási rendszer, ami európai szintű okmányokat produkálna. Aki egy elmaradottabb régióban született, azt lehet, hogy nem is anyakönyvezték soha.

Örökbe lehet fogadni a menekült gyerekeket?

Nem tudjuk, élnek-e a szüleik. Ha élnek is, nem megoldható, hogy lemondjanak a gyerekről és ezt lepapírozzák. Sokszor nem tudjuk, hol vannak a szülők. Ezért a gyakorlatban a magyar gyermekvédelem nem tartja ezeket a gyerekeket örökbe fogadhatónak. Végig ott lebeg, hogy esetleg ezt a gyereket innen el kell távolítani, mert nem kap menekültstátuszt, nem keresnek végleges megoldásokat. Még az elismert menekült gyerekeknél sem feszegetik a családi vonalat, semmilyen lépés nem történik, hogy a szülőket felkutassák és idehozzák Afganisztánból, vagy a gyereket leválasszák a családról és örökbe adják. Általában nevelőszülőhöz se kerülnek. Volt rá példa, hogy egy fiatalt nevelő vagy szociális munkás megszeretett és nevelőszülőként magához akart venni, ezek az én tudomásom szerint nem sikerültek. Tény, hogy a magyar gyerekvédelmi rendszer nincs felkészülve a nagyon más hátterű gyerekek kezelésére.

Nemzetközi örökbefogadásnál mindkét országnak hozzá kell járulnia az ügyhöz.

Afganisztánban ez teljesen esélytelen.

Hány gyerek érkezett idén?

Augusztusban az láttuk, hogy egy ideje nem regisztrálják őket. Júliusig mintegy 3800 gyerek érkezet idén. Szeptemberben mintha ismét „lenne szeme” a rendőrségnek, BÁH-nak (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) a gyerekekre, vagyis kiskorúként rögzítik többeknek ismét a korát.

Hány kapott közülük menedékjogot?

A frissen érkezők közül szinte biztos, hogy egy sem. Olyan kapott, aki még tavaly érkezett, július végéig ez 11 gyereket jelentett. További 9 gyerek oltalmazotti védelmet kapott, ez a menekültstátuszhoz nagyon hasonlít. Tavaly összesen 14 gyerek kapott menekült és oltalmazott státuszt. Ez borzasztóan kevés.

A többieknél a hatóság várja, hogy megszökjenek?

Gyakorlatilag igen.

Miben más, ha egy gyerek a szüleivel érkezik?

Akkor a jogszabály szerint egy befogadó állomáson, menekülttáborban helyezik el a szüleivel együtt, a gyámügyi vonal kiesik. Iskolába kell járnia, de gyermekvédelmi vonatkozása nincs, amíg nincs gond a családdal.

Jobb körülményeket kapnak a családok?

Elvileg igen, a kiskorú gyerekkel érkezőket különleges bánásmód illeti meg. Mikor még működőképes volt a menekültügyi rendszer és a helyszín erre alkalmas volt, akkor őket olyan családi apartmanban helyezték el, ahol volt konyhájuk vagy saját fürdőszoba.

Családdal hány gyerek érkezett?

A menedékkérők legalább tíz százaléka gyerek, most azt látjuk, hogy a szírekkel érkezők egyharmada legalább.

Mi történik, ha itt születik egy baba? Amíg a pályaudvarokon várakoztak a menedékkérők, több csecsemő születéséről hírt adott a sajtó.

Anyakönyvezik, de a magyar állam nem „ítél oda” semmilyen más állampolgárságot, ezért ismeretlen állampolgárnak anyakönyvezik. Ez nehézséget okozhat, ha véget ért a háború és hazautaznak, akkor lehet, hogy nem tud állampolgárságot szerezni otthon.

Aki itt születik, maradhat a családjában?

Igen, odaadják a családjának, együtt mennek haza a kórházból.

menekült

Újszülött fürdetése a tranzitzónában. Fotó: Tuba Zoltán, Index

De ha egy magyar állampolgár egy pályaudvaron álló sátorba vinné haza az újszülöttjét, akkor azonnal állami gondozásba vennék.

Ezzel nem foglalkoznak, szemet huny a rendszer. Néha van egy kis huzavona, de akkor a Bevándorlási Hivatal is jelzi, hogy a menekülttáborban ilyenek a körülmények, de adják ki a gyereket, akkor oda is adják.

Előfordul, hogy egy gyereket itt felejtenek a szülei?

Nem tudok ilyen történetről.

Szeptember elején Magyarország kiengedte az itt összegyűlt menedékkérőket, akik tömegesen Ausztria, Németország felé indultak. Ha Németország nem találja jogosnak a menedékkérelmüket, akkor a kiskorúakat visszaküldheti Magyarországra?

Németországnak elvileg van arra jogi lehetősége, hogy kezdeményezze az itt regisztrált menedékkérők visszaküldését. A gyakorlatban azonban az egyre romló magyarországi körülmények miatt, és a dublini rendszer működésképtelensége miatt erre igen kicsit az esély. Idén nagyjából ezer kérelmező került vissza hozzánk az egész EU-ból, ehhez képest áthaladtak 160 ezren. Nem tartom valószínűnek, hogy tömegesen küldenének ide vissza kérelmezőket. Sőt, az Emberi Jogok Európai Bírósága nemrég megtiltotta egy Ausztriában is regisztrált kérelmező visszaküldését, valamint a héten hallottunk egy holland esetről is. A kormány rossz megítélése ebben is szerepet játszhat majd, egy nyugat-európai bírónak nem feltétlenül tetszik az, ami itt megy.

A szeptember közepén hatályba lépett új menekültügyi törvényekkel változott valami a gyerekek szabályozásában?

Egy jó dolog történt: nyolc nap van arra, hogy gyermekvédelmi gyámot nevezzenek ki kísérő nélküli kiskorúaknak. Eddig néha hónapokig nem került erre sor, ami késleltette az eljárásukat. Persze a gyakorlatban azon múlik, lesz-e megfelelő erőforrás hozzá rendelve, elég túlterheltek a gyámok. A szeptember 15-e utáni állapotok szerint viszont a válsághelyzet kihirdetése idején a kiskorúak nem kapnak ügygondnokot, ami nagyon súlyos jogkorlátozás, mert nem lesz, aki segítsen az érdekeiket képviselni, ettől őket megfosztotta az állam. Ez ellentétes az 1989-es gyerekjogi egyezménnyel.

Tolmácsot is adnak a gyámok mellé?

Nem adnak. Ezt minden nemzetközi szervezet elmondja, hogy tolmács nélkül nincs rendben, valódi bizalmi kapcsolatot így nagyon nehéz kialakítani.

De hogy boldogul egy magyar gyám egy iraki gyerekkel?

Kézzel-lábbal vagy Google Translate segítségével, vagy esetleg egy másik gyerek tolmácsol nekik a gyerekotthonban.

A pár napja érvényes új magyar szabályozás szerint a határon, gyorsítva bírálják el a menedékkérelmeket, többségüket elutasítják. A gyerekeket is visszaküldik?

A szeptember 15-i helyzet merőben új, a határokat lezárták, ez ténylegesen sok védelmet kereső gyereket is elzárhat a menekültstátusztól. A BÁH eddigi gyakorlata szerint a sérülékenyeket, kisgyerekes családokat, kísérő nélküli kiskorúakat beengedi az ország területére, ez azt jelenti, hogy valamelyik normális befogadó állomásra viszik őket. Ezzel szemben az egyedülálló férfiak a röszkei konténerben lesznek fogva tartva. Ez nagyon súlyosan sérti egyébként a nemzetközi, uniós és magyar jogot is. Az eddigi menekültügyi gyakorlatban szinte példátlan helyzettel állunk szemben. Ügyvédi segítséget is alig kapnak azok, akik itt a tranzitzónában adják be a menedékkérelmet, egészen elképesztő a helyzet. Az is nehézséget okoz, hogy kövessük az eseményeket. A legújabb hírek szerint a kiskorúakat már a Balatonnál lévő üdülőkben is elhelyezik, de erről semmi hivatalosat nem olvastunk.

A szabályozás szerint az illegális határátlépőkre lőhetnek is. Gyerekekre is lőni fognak a határon?

Csak az emberi élet kioltására nem alkalmas eszközzel, könnygázzal, vízágyúval lehet lőni. Cinikusan hangzik, de innentől ízlés dolga, hogy az adott rendőr vagy katona gyerekekkel szemben is használja-e ezeket. A korábbi szabályozáshoz képest aztán szeptember 12-én megjelentek a gépfegyveres katonák a határon, ez borzasztóan nézett ki.

Fotók: Tuba Zoltán, Index

A program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet közreműködésével valósult meg.