Milyen volt gyereknek lenni 2016-ban Magyarországon? A Hintalovon Alapítvány elkészítette átfogó gyerekjogi jelentését, ennek eredményeiből válogattunk.
Oktatás, gyermekszegénység, gyermekbántalmazás – a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány által elkészített 2016-os gyermekjogi jelentés szerint ezek voltak a leginkább aggodalomra okot adó területek tavaly. A szervezet jogszabályok, szakmai anyagok és sajtómegjelenések alapján állította össze a dokumentumot, ami a gyerekjogok összes területét szemlézi, a gyermek véleményének tiszteletben tartásától kezdve a fogyatékkal élő és a családjuktól elszakított gyerekekig. A jelentésből az általuk legfontosabbnak tartott három terület fejleményeit foglaljuk össze.
Az oktatás volt a tavalyi év egyik izgalmas témája, 2016 elején országos mozgalom indult a minőségi iskoláért, tüntetésekkel, sztrájkkal, amit a kockás ing viselésével fejeztek ki a részvevők. A megmozdulásokban gyerekek is részt vettek, országszerte körülbelül 10 ezer diák öltözött kockás ingbe. 30 ezer ember csatlakozott a miskolci Herman Otto Gimnázium kezdeményezéséhez, megalakult a Civil közoktatási Platform. A pedagógusok kifejezték, hogy a megnövekedett tanulói terhek, a szakképzés bizonytalanságai, a megváltozott érettségi követelmények mellett nem tudják nevelői, oktatói feladataikat ellátni. Ezt megerősítette az év végén megjelent PISA-felmérés, ami szerint hazánk a 27-29. helyen szerepel a 35 OECD-ország között matematikában, szövegértésben és természettudományokban. A társadalmi helyzet szinte predesztinálja a diákok eredményeit. A tanuláshoz való hozzáférésben is megjelenik a diszkrimináció problémája: a magyar iskolarendszer növeli a meglevő társadalmi különbségeket, a szegénységben élő 150-200 ezer gyerek nem jut hozzá minőségi oktatáshoz. Az Európai Bizottság pedig kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek iskola szegregációja miatt. Csorbul a fogyatékkal élő gyerekek oktatáshoz való joga, csak minden harmadik súlyosan fogyatékos gyerek jut hozzá a törvényileg előírt fejlesztő oktatáshoz. Kevés a férőhely a halmozottan sérült gyerekeknek, így sokszor nem a gyerek igénye, hanem a szabad férőhely határozza meg, milyen ellátást kap a gyerek.
Az oktatás területén aggályos még a kötelező hit- és erkölcstan oktatása, amit a gyerekek szabad vallásgyakorláshoz való jogára hivatkozva többször támadtak, ám változtatás nem történt, a miniszterelnökséget vezető miniszter azionban novemberben úgy nyilatkozott, hogy az új nemzeti alaptantervet a keresztény/keresztyén nevelés céljainak rendelik alá. Az államosított tankönyvpiac eközben csökkentette a választás szabadságát a tankönyvekben, ami a gyerekek információkhoz való hozzáférésének jogát csorbíthatja. Bár az internet kezelése ma elengedhetetlen készség, az ombudsman vizsgálata szerint hiányos a köznevelési intézmények digitális eszközökkel való felszereltsége, és a médiatanárok szakképzettsége.
Az Európai Bizottság is kritizálta a gyakorlati képzések hiányát, a korai iskolaelhagyást. Mióta 2013-ban 16 évre szállították le a tankötelezettséget, megtízszereződött a közmunkásként dolgozó 18 éven aluliak száma.
Bár a statisztika szerint csökkent a szegénységben élő gyerekek száma, ennek megállapításának módszeréről komoly vita folyt tavaly. A TÁRKI szerint a gyermeküket egyedül nevelők harmada, a három vagy több gyereket nevelők 40 százaléka él súlyos nélkülözésben. A gyermekszegénység fokozottan érinti a lakcímmel nem rendelkező kiskorúakat: ők nem jogosultak az ingyenes egészségi ellátásra, családi pótlékra, gyermekvédelmi kedvezményre.
A jelentés által megnevezett harmadik nagy terület a gyermekbántalmazás volt 2016-ban. Bár a statisztika szerint a veszélyeztetett kiskorúak és az áldozattá váló gyerekek száma csökkent, továbbra is magas a látencia. Évente több mint 15 ezer gyerek válik erőszakos cselekmény áldozatává, és a lelki bántalmazást sokan nem is tekintik erőszaknak. A megalázó bánásmódra jó példa, mikor egy dömsödi általános iskolában a felnőttek lehúzták két egész osztálynyi kislány bugyiját, hogy kiderítsék, ki piszkított a vécé mellé. A tavalyi év nagy botránya a gyöngyösi gyerekbántalmazási ügy volt, ahol a szülei halálra éheztettek egy kislányt, az ügy a Gyermekvédelmi törvény módosításához vezetett.
A családon belüli esetek mellett az intézményi gyerekbántalmazási ügyek dominálták a nyilvánosságot, több gyermekotthonban derültek ki visszaélések és erőszakesetek. Több otthonban nevelési eszköznek tekintették a dolgozók a fizikai erőszakot. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága kifogásolta, hogy alig elérhető ingyenes segítség a bántalmazott, különösen a szexuálisan abuzált gyerekek számára. Több bántalmazási ügy került napvilágra fogyatékossággal élő gyerekek intézményeiből is. Bár a szexuális abúzussal kapcsolatos ügyek nagy visszhangot kaptak a médiában, az egyik gyerekotthonban történt molesztálás kapcsán az ombudsman figyelmeztetett, hogy a gyerekek panaszait a jelzőrendszer nem veszi komolyan.
A három fő téma mellett az úton levő gyerekek helyzete is meghatározta a közbeszédet tavaly. Az Eurostat adatai szerint 1220 kísérő nélküli kiskorú nyújtott be menedékkérelmet tavaly hazánkban. Ez a szám jelentősen csökkent a 2015-öshöz képest a határzár eredményeként, viszont emiatt a kiskorúak által leggyakrabban elkövetett bűncselekmények listáján a negyedik lett a határzár tiltott átlépése.
