– költözés a faluvezető szemszögéből

Németh Szabolcs közel két évtizede él a battonyai gyermekfaluban, faluvezetőként ő irányítja a szakmai munkát, ezer szállal kötődik Battonyához. A gyermekfalu Orosházára költözéséről kérdeztük.

Mi a kötődésed Battonyához és a gyermekfaluhoz?
10 éves koromban kerültem ide Pusztaföldvárról a családommal, amikor apu itt kapott állást. Van két gyerekem, ők már ide születtek a gyermekfaluba. A battonyai általános iskolában voltam pedagógus, 1994-től matekot és fizikát kezdetem tanítani az SOS-ben is a gyerekeknek óraadóként. Amikor elment a pedagógiai munkatárs a gyermekfaluból, maguk a gyerekek kérték, hogy jöjjek ide. Végülis a gyerekek ajánlottak be az faluvezetőnek. Nagy kihívásnak gondoltam, ráadásul szabadabb, mint a 45 perc tanóra-szünet-45 perces napirend az iskolában és ez is vonzott. Így beköltöztem a faluba. 19 éve itt lakom, 2004 óta vagyok faluvezető.

Mi a faluvezető feladata?
Koordinálom a pedagógiai munkát, a fejlesztés tervezését, a pszichológus,a gyermekvédelmi ügyintéző, nevelőszülői tanácsadó munkáját, de hozzám tartozik a szegedi ifjúsági ház, az utógondozás is. Az egész falu szakellátását nekem kell szervezni, gyámhivatalokkal kapcsolattartást, adminisztráció felügyeletét. Amikor új gyerek érkezik a faluba, el kell dönteni, hogy melyik családhoz passzol, ki kell választani a nevelőszülőt, hogy alkalmas legyen ahhoz a gyerekhez. De ha valami sürgős probléma adódik a gyermekfaluban, akkor is engem szoktak keresni, például van egy baleset, vagy probléma a kapcsolattartás során a vér szerinti szülővel. Agyerekek is sokszor hozzám kopognak be, ha az udvaron összevesznek.

Mit gondolsz a gyermekfalu Orosházára költöztetéséről?
Amikor egy felmérés után kijött, hogy fel kellene újítani a házakat, rájöttünk, hogy sokkal jobb lenne akkor már, ha az egész falut máshova építenénk, ahol több lehetőség van a gyerekeknek. Először Szegedben gondolkodtunk, de ott már volt egy másik hasonló szolgáltató. A nemzetközi szervezet előírásainak is meg kellett felelni, arra ösztönöztek, hogy újítsuk meg szakmai programunkat is, ha már beruházunk. Így jött az ötlet, hogy alakítsuk integrált faluvá a battonyait. Battonyán jelenleg egy zárt területen egymás melletti házakban élnek az SOS családok, messze a falutól. Orosházán a házakat szétszórjuk a faluban, nem SOS szomszédok között fognak lakni.
Előbb utóbb minden gyerek kikerül az SOS-ből. Az integráció arra tanítja meg őket, hogy minél önállóbbak legyenek. Ne hirtelen kapjon egy hatalmas pofont, hanem apránként terelgetve tudjanak a hétköznapi életbe beilleszkedni és helytállni. Ebből a szempontból úgy gondolom nagyon jó lesz. A gyermekfalu közössége nem tanít meg erre. Azt várom az integrált falutól, hogy önálló nevelőszülők és önállóbb gyerekek lesznek, így könnyebb lesz nekik, amikor már kirepültek az SOS fészkéből.

Milyen pozitívumokat látsz a költözésben?
A továbbtanulás mindenképp egyszerűbb lesz. A speciális iskolás gyerekek Magyarabánhegyesre, vagy Gyulára járnak jelenleg, csak hétvégére mennek haza a nevelőszülőkhöz,ők mostantól helyben tanulhatnak. Nem kell a kisgyerekeknek távol lenniük a szüleiktől, ami nem normál helyzet, főleg szakellátásban lévő gyerekek esetében. A gyerekeknek a munkába állás, az életkezdés is könnyebb lesz. Orosházára könnyebben találunk munkatársat, nevelőszülőt is. Van infrastruktúra, egészségügyi ellátás, hozzáférünk a különböző fejlesztésekhez, nem kell plusz forrást teremteni azért, hogy ezek helybe jöjjenek.

Milyen nehézségekre számítasz?
A városi élettel való megismerkedés okozhat nehézségeket. Meg kell tanítani nekik a városi közlekedést, a szomszédságból fakadó együttélést. Ezek kihívások mind.
A nevelőszülők közül is néhányan félnek a költözéstől, de legtöbben közülük már várják. A támogatást így is úgy is megkapják tőlünk, de ott máshogy lesz, nem leszünk mellettük mindig. Van egy gyászfolyamat bennük, meg bennem is, hogy itt hagyjuk ezt a gyönyörű falut. El kell búcsúznunk és utána tudjuk csak az újat elkezdeni. Addig, amíg gyász van, nehezebb beleélni magunkat azújba, el kell engedni a mostanit ahhoz, hogy meg tudjuk látni az új lehetőségeket.Rendszeresen szupervíziót és tréninget tartunk a nevelőszülőknek, hogy segítsük őket ebben. A költözéssel kapcsolatosan mindenbe bevonjuk az anyákat. Abban erősítjük őket, hogy legyenek proaktívak, vegyék a kezükbe az életük irányítását, tervezzenek, legyenek céljaik.

Milyen támogatást kapnak a gyerekek a költözéshez?
Az egész SOS szervezet felnőtt stábja részt vesz az Életrevaló programban, ennek keretében kaptuk a 7 szokás képzést, ami gyakorlati eszközöket ad a kezünkbe a költözéshez is. Ezt próbáljuk a kollégáimmal átadni a gyerekeknek is egy több alkalmas tréning keretében. Ezek a gyerekek mind lelki sérültek, mert egyszer már olyan döntést hoztak a fejük fölött,ami miatt el kellett szakadniuk a szüleiktől. Megtanítjuk nekik, hogyha olyan dolgokkal foglalkozunk, amikre nincs hatásunk, felemészt minket. Helyette olyan dolgokat kell csinálunk, amikre tudunk hatni. Fontos, hogy a gyerekek a költözésben is lehetőséget lássanak. Bár magát a költözést befolyásolni nem tudják, de tudnak hatni arra, hogyan érzikmagukatés hogy akarnakOrosházán élni. Ehhez próbáltam nekik adni ötleteket és eszközöket. A gyerekekben sok a bizonytalanság, de várják a költözést.

Orosházán hogy fogják fogadni szerinted a gyermekfalut?
Lehet, hogy lesznek előítéletek velünk szemben, de ezeket úgy tudjuk megváltoztatni, hogy eléje megyünk. Volt már több rendezvényünk, amiken bemutatkoztunk a lakosságnak, a szomszédokat is áthívjuk és lesz közös sütizés, grillparti. Látni fogják, hogy mi is emberek vagyunk a hibáinkkal együtt, de jót szeretnénk.