Gyermekvédelem

Az SOS gyermekvédelmi tevékenysége rugalmasan igazodik a változó társadalmi környezethez; mindig azok a gyakorlati megoldások kerülnek előtérbe, amelyek a leghatékonyabban segítik a gyerekek életkörülményeinek rendezését

A klasszikus modell szerint az SOS gyermekfalvak 12-15 családi házból állnak, ahol SOS anyák – hivatásos nevelőszülők – nevelik a gyerekeket, és a Gyermekfalvak közösségét egy faluvezető irányítja. A gyermekfalvakban nevelkedett gyerekek számára 14-17 éves korukban lehetőségük nyílik, hogy nagyobb önállóságot nyújtó ifjúsági házba vagy lakásotthonba költözzenek, és védett környezetben sajátítsák el azokat az ismereteket, készségeket, amelyekre felnőtt életük során majd szükségük lesz.

1949-ben, az SOS Gyermekfalvak alapításakor a legfőbb társadalmi feladat a háború következtében árván maradt gyerekek megfelelő ellátása volt. Az azóta eltelt évtizedek során a társadalmi környezet és a gyerekek helyzete természetesen megváltozott. Ma a gyerekek veszélyeztetettségének forrása elsősorban a szegénység, a rossz lakáshelyzet, a bántalmazás, az elhanyagolás, a szenvedélybetegségek terjedése és más, súlyos társadalmi problémák sora. A korszerű gyermekvédelmi tevékenységnek ma már ehhez a helyzethez kell igazodnia. Ennek megfelelően a végleges elhelyezés mellett előtérbe kerül a gyermekek átmeneti jellegű családba fogadása, mely arra az időszakra nyújt biztonságos környezetet, amíg a vér szerinti családban a krízishelyzet megoldódik. Egyre erőteljesebb az igény a vér szerinti családokkal való hatékony együttműködésre a bekerülés megelőzése és a visszakerülés támogatása érdekében.

Az utóbbi évtizedben az SOS szakmai programja jelentősen megváltozott. A cél mindig az adott ország, térség, település szükségleteinek megfelelő program kialakítása. Az SOS Gyermekfalu tevékenységét új programelemek egészítik ki:
 

   

SOS Gyermekfalvak eredetileg

SOS Gyermekfalvak Program ma

    12-15 családi ház

SOS-anya

Faluvezető





“Minta falu” – az eredeti,
Ausztriában kidolgozott modell
terjesztése világszerte.


Az új programelemek, melyek
kiegészítik  az eredeti programot
- válaszként a megváltozott
társadalmi környezetre:


Családmegerősítő program a bekerülés
megelőzésére 
és a hazakerülés támogatására

Integrált falu koncepció, mely azt jelenti,
hogy az SOS családok a településen
elszórtan, az SOS tulajdonában
lévő lakásokban élnek

Krízis befogadó helyek létesülnek
gyerekek és családok számára

Az SOS hálózatához olyan nevelőszülők is
csatlakoznak, akik saját tulajdonú lakásukban,
a gyermekfalun kívül nevelnek gyerekeket

Erősödik az érdekképviseleti tevékenység
a gyermeki jogok hatékonyabb
érvényesülése érdekében

 






























 

Ma az úgynevezett Gyermekfalu Program keretében nyújtunk szolgáltatásokat. A Gyermekfalu Program tágabban gondolkodik a gyermekvédelemről: egy adott település összes veszélyeztetett gyerekére vonatkozva határozza meg a beavatkozási területeket.
 

Az SOS program célcsoportját egyrészt azok a gyerekek jelentik, akik átmenetileg vagy tartósan gyermekvédelmi gondoskodásra szorulnak, másrészt azok a gyerekek, akiket az adott településen, környéken a család elvesztésének veszélye fenyeget. Az érintett gyerekek vér szerinti szülei, családtagjai is beletartoznak az SOS program célcsoportjába.
 

Biztosak vagyunk benne, hogy újszerű gondolkodással, a legkorszerűbb szakmai eredmények alkalmazásával, helyismerettel és állandó továbbképzéssel elérhetjük legfőbb célunkat: a gyermekek sorsának jobbra fordítását.

 

SOS Gyermekfalu Program régen

 

NÉZZ!
Környezet

LÁSS!
Felmérés

CSELEKEDJ!
Elérhető erőforrások

ALKOSS!
A gyerekek érdekében

Háború utáni helyzet

Társadalmi  
válaszok akkor

Helyi erőforrások

A kialakított gyakorlat

árván maradt gyerekek
 

nem megfelelő válaszok
a gyerekek helyzetére

árvaházak,
intézetek

terület, hely

emberek

kreatív ötletek

elkötelezettség

család

testvérek, fiúk/lányok

ház

közösség

 

 

SOS Gyermekfalu Program ma

 

NÉZZ!
Környezet

LÁSS!
Felmérés

CSELEKEDJ!
Elérhető erőforrások

ALKOSS!
A gyerekek érdekében


 

Társadalmi helyzet

Gyerekek helyzetének
felmérését szolgáló eszközök

Emberek, képzettség, pénz

A kialakított gyakorlat

ma más a gyerekek helyzete, 
veszélyeztetettségük forrása: 
szegénység,
lakáshelyzet,
bántalmazás,
elhanyagolás,
szenvedély-betegségek,
családi konfliktusok,
munkanélküliség,
prostitúció, stb.

megvalósíthatósági tanulmány

gyermekjogi helyzetjelentés

minőségbiztosítási rendszer

helyi erőforrások

település, ahol élünk

helyi partnerek

emberi erőforrások

készségeik, tudásuk

nemzetközi erőforrások

stratégiai partnerek

kutatás, jó gyakorlatok, amiből tanulhatunk

gondolkozzunk újszerűen

működjünk együtt partnereinkkel

minden gyerek számít: közvetlen szolgáltatások, képzések-továbbképzések, érdekképviselet