A Gyereksorsok blog összefoglalója a tavalyi év gyerekeket érintő fejleményeiről.

Belföld-külföld

A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatai szerint minden hetedik magyar baba külföldön születik meg.

Egy év végi törvénymódosítás szerint immár a külföldön és határon túl született magyar gyerekeknek is jár az anyasági támogatás és a bébikötvény.

Gyermekszegénység

A magyar hivatalos KSH-adatok szerint ugyan csökkent a gyermekszegénység, ám ez csak a statisztikai mutatók átkalibrálásának köszönhető. Nemzetközi vizsgálatok szerint romlott a gyerekek jövedelmi helyzete Magyarországon, különösen veszélyeztetettek az egyedülálló szülő által nevelt gyerekek, a nagycsaládok, három vagy több gyerekkel, a roma családok és a munkanélküli szülők gyerekei. Az Unicef 41 fejlett országot összehasonlító jelentése szerint az utolsó harmadban kullogunk a gyerekszegénység és egyenlőtlenség tekintetében. Az Eurostat adatai szerint a magyar gyerekek harmadát fenyegeti a nyomor.

Több gyerek a rendszerben

Két évtizedes rekordot döntött meg a gyermekvédelmi szakellátásban élő kiskorúak száma, miközben a születések száma alacsonyabb, mint 1997-ben. Különösen a 6 év alatti gyerekek száma nőtt meg a rendszerben (forrás: KSH).

Örömteli hír, hogy folyamatosan nő a nevelőszülőnél elhelyezett gyerekek száma, az intézményben élőké pedig csökken. Már a gyerekek 65 százaléka nevelőcsaládban él a KSH számai szerint, 2017-től pedig a Gyermekvédelmi törvény szerint a 12 év alatti kiskorúaknak is mind nevelőszülőhöz kellett kerülnie, kivétel csak akkor tehető, ha a gyerek egészségi állapota, vagy testvéreivel közös elhelyezése miatt erre nincs mód. A gyakorlatban még mindig hiány van nevelőszülőkből, különösen Budapesten és az ország nyugati részein, folyamatosan toborozzák őket a hálózatok.

Évtizede nem látott rekordmagasságban volt az örökbefogadások száma az EMMI (Emberi Erőforrások Minisztériuma) adatai szerint, kormányzati törekvés is ösztönzi a gyerekek végleges családba kerülését.

Oktatás

A köznevelési törvény úgy módosult, hogy a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő tanulók nem kaphatnak ezután tantárgyi felmentést. Ehelyett a fejlesztésen lenne a hangsúly, ám ennek lehetőségei a legtöbb iskolában nem adottak.

Bevezetik a kilencosztályos általános iskolát – jelentette be Palkovics László oktatásért felelős államtitkár. A tervek szerint egy „nulladik év” szolgálná az óvoda és az iskola közti átmenetet.

Az oktatásban folyamatosan csúszik vissza Magyarország a nemzetközi listákon. A Világgazdasági Fórum 138 országot tömörítő rangsorában egy évtized alatt 60 hellyel került hátrább hazánk, a 96. helyre. Minden nyolcadik magyar fiatal korai iskolaelhagyó, ez a szám – átmeneti javulás után – a tíz évvel ezelőtti szintre esett vissza, miközben más országokban csökken, nem függetlenül attól, hogy idehaza 18-ról 16-ra csökkentették a tankötelezettségi korhatárt.

Bántalmazási botrányok

Bíróság elé került a bicskei gyermekotthon volt vezetője, aki a felügyeletére bízott kiskorúakat molesztálta. Az ombudsman is vizsgálódott és visszaéléseket talált az intézményben.

A zalaegerszegi gyermekotthonban is bántalmazásokat és más jogsértéseket tapasztalat az alapvető jogok biztosa. A Hűvösvölgyi Gyermekotthon pedig a gyerekek által elkövetett nemi erőszak miatt került be a hírekbe. Megalapozatlannak bizonyult viszont a szexuális bántalmazás vádja az Alföldi utcai gyermekotthonban, állapította meg a rendőrség. Remélhetőleg a cáfolat is ugyanolyan sok emberhez eljut a sajtóban, mint egy évvel korábban a hamisnak bizonyult botrányos hír.

Az intézeti botrányokra a törvényhozás is reagált, aki korábban kiskorú ellen szexuális bűncselekményt vagy veszélyeztetést követett el, nem dolgozhat később gyerekekkel, az intézetekben pedig gyermekbántalmazás elleni protokollt kell bevezetni. A gyermekotthonok, javítóintézetek vezetőinek szakmai előéletét is ellenőrizni kell a jövőben, ahogy a nevelőszülőkét is, mondja ki a Gyermekvédelmi törvény módosítása. Eközben közfelháborodás kellett hozzá, hogy egy, a gyerekverést mint fegyelmezési eszközt népszerűsítő keresztyén kézikönyvet levegyenek a könyvesboltok polcairól Magyarországon.

Négy éven át húzódott az eljárás az elmúlt évek talán legismertebb magyarországi gyerekbántalmazási ügyében, ahol a szigetszentmiklósi szülők súlyos szexuális és fizikai abúzusnak és elhanyagolásnak tették ki gyermekeiket. A Fővárosi Ítélőtábla végül helybenhagyta az ítéletet, ami 13 évi fegyházbüntetést rótt ki a szülőkre.

A #metoo kampány ráirányította a figyelmet a nők és a gyerekek által elszenvedett szexuális zaklatásokra, a kiderült botrányok pedig fokozták a társadalom érzékenységét a témában. Örömteli fejlemény, hogy már nem lehet „megúszni” egy vagy több zaklatási ügy kiderülését, a közvélemény egyre inkább az áldozatok pártjára áll, több elismert személynek kellett távoznia pozíciójából.

Fogyatékos gyerekek

Elrettentő állapotokat, embertelen bánásmódot tapasztalt az MDAC nemzetközi jogvédő szervezet a gödi Topház otthonban, ahol fogyatékos gyerekeket és felnőtteket ápolnak. Az otthont év végén a Máltai Szeretetszolgálat vette át. Az ombudsman pedig megállapította, hogy a sérült gyerekek gyakran kiszorulnak az iskolából, nem áll rendelkezésre elegendő férőhely és infrastruktúra a törvény szerint nekik is járó oktatáshoz.

Menekült gyerekek

2017 márciusában lépett életbe az a szabály, hogy a 14-18 év közti menekültkérelmet benyújtott, kísérő nélküli gyerekekre nem hatályos a Gyermekvédelmi törvény tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején, őket ilyen esetben a felnőttekkel együtt a tranzitzónában helyezik el. Az Európa Tanács felszólította Magyarországot a rendelkezés felülvizsgálatára annak elkerülésére, hogy a gyerekek a tranzitzónában szexuális és egyéb visszaélések áldozatává váljanak. Eközben nevelőszülőhöz került Magyarországon az első menekült hátterű gyerek, akik addig a fóti Károlyi István Gyermekközpontban élt. Az SOS Gyermekfalvak indított nevelőszülői programot a menekült gyerekek számára, és mentorokkal támogatja a menekült hátterű családokat.

Új képzések 

Új, 240 órás képzés indult nevelőszülőknek uniós forrásból a KOP (központi oktatási program keretében), hirdette ki a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. Már működő nevelőszülőknek a kurzus ingyenes, és kiváltja az eddigi 500 órás kötelező felkészítést.

A szakma régi kívánságára 21 óráról 40 órásra bővül az örökbefogadók kötelező tanfolyama, és a realitásokhoz híven nagyobb hangsúlyt kap az idősebb, roma, sérült és beteg gyerekek és a testvérek örökbefogadása az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint.

Két évtized

2017-ben volt húszéves a Gyermekvédelmi törvény, ezzel kapcsolatban számos színvonalas rendezvény és konferencia vázolta az azóta elért eredményeket tavaly.