November 20-a a gyermeki jogok világnapja, és 20 éve novemberben fogadták el a hazai gyermekvédelmet merőben új alapokra helyező Gyermekvédelmi törvényt. Ebből az alkalomból 20 pontos listát állítottunk össze arról, hogyan alakult a gyermekek helyzete az elmúlt két évtizedben hazánkban. Tíz pozitív fejleményt szedtünk össze, és tíz olyan területet, ahol van még tennivaló. A téma jellegéből adódóan az előrelépések inkább jogi-intézményi területen történtek, míg az elmaradások a gyakorlatban mutatkoznak.

Tíz pozitív fejlemény

  1. Első a család. Törvény mondja ki, hogy a gyereknek joga van családban élni, elsődlegesen a saját családjában. Innen kiemelni csak akkor lehet, ha a családot más módon már nem lehet segíteni, akkor is családi elhelyezést kell neki biztosítani.
  2. Intézménytelenítés. A nagy intézetek helyett kisebb lakásotthonokat hoztak létre, ma 12 év alatti gyerek elvileg csak nevelőszülőnél élhetne, növelték a nevelőszülők arányát, és képzést vezettek be a számukra.
  3. Szabályozott örökbefogadás. Előírták, milyen feltételek esetén örökbe fogadható egy gyermek, és ki fogadhatja örökbe. Szabályozták a nyílt és a nemzetközi örökbefogadást, kötelező lett a felkészítő tanfolyam a szülőknek.
  4. Tilos a testi fenyítés. Ennek minden formája, a fizikai, a lelki és a szexuális bántalmazás is. Bírósági eljárást vonhat maga után, és a gyerek kiemelését indokolhatja, ha a családban bántalmazzák vagy elhanyagolják a gyermeket.
  5. Abúzus-stop. Egyre több szó esik a gyerekek szexuális bántalmazásáról. Legalább elvi szinten megjelent a gyerekbarát igazságszolgáltatás, létrejött az első Barnahus ház (gyerekbarát kihallgatóiroda) Magyarországon. Aki kiskorú ellen szexuális bűncselekményt követett el, nem dolgozhat később gyerekekkel.
  6. Megelőző intézmények. Több olyan szervezet jött létre, amelyek a nehéz helyzetű családok támogatását szolgálják: a gyermekjóléti szolgálatok, a családok és gyermekek átmeneti otthonai, a Biztos Kezdet gyerekházak, családmegerősítő programot működtet az SOS Gyermekfalvak.
  7. Kialakult a gyermekvédelmi jelzőrendszer, szabályozták az elhelyezési és felülvizsgálati értekezletek rendszerét, azaz rendszeres időközönként meg kell indokolni, miért kerül be és miért marad egy gyerek a rendszerben. Minden gyerekekkel dolgozó szakembernek jeleznie kell, ha bántalmazást vagy súlyos elhanyagolást tapasztal.
  8. Gyermekjogok előtérben. Magyarország több nemzetközi egyezményt is elfogadott, (ENSZ gyermekjogi egyezménye, az örökbefogadást szabályozó Hágai Egyezmény, Lanzarote Egyezmény a gyerekek szexuális bántalmazása ellen). Integrált Jogvédelmi Szolgálat jött létre a gyermekvédelemben élők és a betegek jogainak védelmére. Az gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek jogaira gyermekvédelmi gyámok és gyermekjogi képviselők is figyelnek. Az ombudsman gyermekjogi ügyekkel is foglalkozik.
  9. Civil szervezetek. Sokat tesznek a mélyszegénységben élő, a hátrányos helyzetű, a beteg, a fogyatékkal élő vagy az abúzust elszenvedett gyerekekért, segítik a krízisterheseket és az örökbefogadást, a lemaradással küzdő gyerekek fejlesztését, oktatását, alternatív iskolákat hoznak létre, gyakran önkéntes munkában.
  10. Lelkesedés. Sok elkötelezett szakember dolgozik a rendszerben, akik gyakran szabadidejükben is az ügyekkel foglalkoznak, alacsony fizetésük és megbecsültségük dacára.

Tíz terület, ahol még van teendő

 

  1. Gyerekszegénység. Magyarországon a kiskorúak 42 százaléka szegénységben él a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, több tízezer kisgyerek éhezik rendszeresen, még több gyerek nem jut hozzá alapvető szolgáltatásokhoz (fejlesztések, egészségügyi ellátások) anyagi okokból. Annak ellenére, hogy a törvény ezt tiltja, családból történő kiemelések egyik vezető indoka a szegénység, a lakhatási probléma.
  2. A finanszírozás kevés és átláthatatlan. A megelőzést a helyi önkormányzatnak kell kigazdálkodnia, míg az állami gondoskodást a központi költségvetés állja. Az állami normatíva nem fedezi egy rendszerben élő gyerek ellátásának költségét. Az egyházi hálózatok jóval magasabb fejkvótát kapnak egy gyerekre, az állami, önkormányzati fenntartásúak finanszírozása pedig a plusztámogatások miatt átláthatatlan. Összességében forráshiányos a rendszer.
  3. Szakember-gondok. Általános a szakemberhiány, így az intézmények gyakran kényszerülnek arra, hogy a munkahelyi státuszokat olyan munkatársakkal töltsék be, akiknek nincs meg a megfelelő végzettségük, ennek következtében alacsonyabb minőségű a szolgáltatás. Nagy a fluktuáció, ami különösen megviseli a gyerekeket, általános a kiégés, hiányzik a szupervízió, a szakemberek bére alacsony.
  4. Az iskolarendszer nem csökkenti, hanem mélyíti a társadalmi szakadékot, nem segíti a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózását. A magyar kamaszok negyede funkcionális analfabéta, a tankötelezettséget leszállították 16 évre. Gyakori jelenség, hogy a középosztálybeli szülők kimenekítik az állami oktatásból a gyereket, a hátrányos helyzetű fiatalok pedig piacképes végzettség nélkül hagyják el az iskolarendszert. Egyre több iskola kerül egyházi kézbe, akik magasabb fejkvótát kapnak egy gyerekre, ugyanakkor nem kötelesek mindenkit felvenni. Ez növeli az átláthatatlanságot és szegregációhoz vezethet.
  5. Roma gyerekek. Gyakran esnek iskolai szegregáció áldozatául, őket gyorsabban kiemelik a családból probléma esetén. Ez Európai Bizottság is kifogásolta, hogy aránytalanul magas számban minősítik őket fogyatékossá.
  6. A megelőzés hiányosságai. Minden évben több hangos botrány történik, mikor egy kisgyerek súlyos bántalmazás áldozata lesz vagy éppen halálra éheztetik. A törvénykezés próbál reagálni ezekre az ügyekre, de megelőzni nem sikerül őket. Nagyon kevés helyen elérhető konfliktuskezelő, pénzkezelő, gyereknevelési tréning vagy családterápia, ami a nehéz helyzetű családoknak segíthetne.
  7. Újratermelődés. Az gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalok az átlagnál alacsonyabb végzettséggel, rosszabb életesélyekkel hagyják el a rendszert, gyakran az ő gyerekeik is visszakerülnek ide. A KSH adatai szerint a kikerülő fiataloknak csak negyede szerez érettségit, az átlagnépességnek a fele.
  8. Fogyatékkal élő gyerekek. Kevés helyen elérhető nekik a megfelelő fejlesztés, ritkán jutnak el integrált iskolába, ellátásuk nagy anyagi terhet jelent a szülőnek. Ha állami gondoskodásba kerülnek, akkor is inkább intézményekben helyezik el őket. Jövőjük még bizonytalanabb, mint az „átlagos”, állami gondoskodásból nagykorúvá vált fiataloké.
  9. Hiányzik az átfogó stratégia. Nincs felelőse a gyerekjogoknak, elvész a szociális, oktatási, egészségügyi területek között, a legtöbb szakember képzésében nem szerepelnek a gyermeki jogok.
  10. A gyerekek egészséghez való joga. 400 gyerekorvos hiányzik Magyarországról, nagyon kevés a gyerekpszichiáter, nem megoldott a gyerekek minőségi táplálkozása. A fejlett országokhoz képest nálunk magas a tinédzserterhességek, a kamaszkori drog- és alkoholfogyasztás aránya.