Túlélni szülők nélkül

Fogasra akasztott gyerek, pótanyaként működő nevelő, kiskorú menekült egyedül az országban. Hogy élik túl szülők nélkül? Az SOS Gyermekfalvak kisfilmekben mutatja be, milyen a gyermekvédelmi rendszer belülről.
Gábor óvodás korában került állami gondoskodásba. 19 év alatt 70 felnőtt vigyázott rá, alig kötődött valakihez. „9 éves voltam, amikor az egyik nevelő felakasztott a fogasra, és ott hagyott. Le is szakadt, mert nem bírta a súlyomat.” Pár év múlva talált rá egy nevelőre, aki anyja helyett anyja lett.



Barbi sok testvérével nagyon szegény körülmények között élt, amikor 6 évesen bekerült gyermekvédelmi ellátásba. „Beültettek egy kisbuszba, útközben a testvéremet kitették egy csecsemőotthonban, minket vittek tovább intézetbe. Nem mondtak semmit, hogy hova megyünk.”
 


Sárának egyetlen szerencséje van: nem szakították el testvéreitől. Most egyetemista Pesten, tele van tervekkel.



Zia Afganisztánból jött szülők nélkül, kiskorúként Magyarországra. A hosszú út után ki akarták utasítani az országból, most karnyújtásnyira van a magyar állampolgárságtól.

A négy fiatal történetében két közös pont biztos van: egyedül, szülők nélkül élnek és most kezdnek önálló életet.
 
Az SOS Gyermekfalvak kampányának célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira. A kisfilmekben gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalok beszélnek őszintén az őket ért sérelmekről, örömökről.

Magyarországon közel 22 ezer gyerek nem a vér szerinti szüleivel él, közel félezren az SOS-ben. Az alapítvány az Európai Bizottság támogatásával 9 uniós országban folytatott program keretében gyerekjogi képzést indít gyermekvédelmi szakellátásban dolgozóknak. Összesen 800 szakembert képeznek ki.

A filmek január 30-tól láthatók az Indavideon.
 
 
Rendező: Szirmai Márton
Operatőr: Pálos György
Zene: Hegyi Dávid
Technikus: Békési Gábor
Grafika: Ászity Boglárka
Garfikai utómunka: Brauner Máté