AZ SOS-MATRÓZOK ÉLMÉNYBESZÁMOLÓI
"Ez év augusztus 3.-án részt vettem életem első vitorlás versenyén. Nyolc fantasztikus napot töltöttem az Adriai-tenger partján, Biográdban. Ez Magyarország legnagyobb vitorlás versenye, a Magyar Tengeri Nagyhajós Bajnokság, amin többnyire Magyarok vettek részt. Tudjátok, hogy kerültem én oda? Barabás Évi lehetővé tette, hogy az SOS gyermekek is részt vehessenek ezen a versenyen.
Úgy kezdődött, hogy augusztus 3-án, pénteken elutaztunk Sibenikbe, ahol átvettük a hajót. A hajó kapitánya Bakóczy Kálmán volt, aki a verseny alatt mindent megtett értünk. Vele vittük át a hajót Biográdba, ahol a versenyeket rendezték. Másnap reggeli után kihajóztunk a tengerre edzeni. Nagyon jó volt. A hajót dobálták a hullámok. A hajón a spinakkerschottot, a grosschott-ot, az albát, a felbát, a grosfelhúzót, és a spinakkerbum-ot kezeltem többnyire. Vasárnap megismerkedtünk a szponzorainkkal, akiktől nagyon sok mindent kaptunk, pl.: sapkákat, kabátot, nadrágot, és rengeteg pólót, ez a két támogató az Uniqua és a Sony-Ericsson volt. Mielőtt elkezdődtek a versenyek, úgy éreztem, hogy nem biztos, hogy bírni fogom. Reméltem, hogy nem rontok el semmit. Miután elkezdtük a versenyeket, akkor valamennyire megnyugodtam, és végül is a versenyek olyanok voltak, mint egy kellemes hajókázás, mint egy jó gyakorlás. Az volt a legjobb, amikor elég erős szél volt, és a hajó rendesen megdőlt, és alig tudtunk megállni a lábunkon. Az éjszakai pihenés, furcsa volt, mert a hajó, amin aludtunk folyamatosan ringatózott a kikötőben. A versenyek eredményhirdetésekor nagyon megörültem, hogy az összesítésben hetedikek lettünk.
Röviden és tömören ennyi, nagyon jól éreztem magam, szeretnék jövőre is részt venni a versenyen. És köszönök mindent Kálmánnak, Évinek, és a támogatóinknak."
Köszönettel: Sanyi
"Szombatom érkezett Biográdba a Magyar Tengeri Nagyhajós Bajnokságra a hétfős SOS – csapat. Az első versenynap túra nappal indult. A hajó átvétele után rögtön gyakorolni indultak Bakóczy Kálmán kapitány vezényletével, hogy a hétfői, első versenynapon már felkészülten indulhassanak. Ezen a pályaversenyen nyolcadik lett a csapat. A falunkból én mentem a testvéremmel. Délután elindultunk hajóval Biográdba. Én nekem személy szerint nagyon tetszett az első tengeri vitorlás hajózás. Október 4-én reggel elindultunk Sibenikbe átvenni a hajónkat amivel versenyeztünk. Eléggé szeles időnk volt néha 30 km is volt a szél erőssége.
Mi összesítésben hetedikek lettünk a csapattal, és ennek a helyezésnek is nagyon örültem, mert még sohasem vitorláztam. Kálmán volt a kapitányunk, amit nem tudtunk abban segített. Legnagyobb élményem az volt, hogy találkozhattam Cseh Lacival magyar olimpikonnal, és Barabás Évivel egy fotó erejéig. Este diszkóztunk és eredmény hirdetés is volt.
Köszönet Barabás Évinek az SOS-gyermekfalvak nagykövetének és Láng Róbertnek, Bakóczy Kálmánnak, hogy ilyen csodálatos élményben lehetett részem."
Tamás
"3.-án délelőtt Budapestről elindultunk Balatonalmádiba, ahol a csapat többi tagjával és Kálmánnal, azaz a „ Tyúkapónkkal” találkoztunk. Ízletes ebéd után útnak eredtünk Sibenik felé, ahol 1 éjszakát töltöttünk.
A vitorlás hajót Sibenikből Biogradba át kellett vinni, ahonnan a versenyek indultak. Mivel csak 6 személy utazhatott a fedélzeten, 3-an úgy döntöttünk, hogy megmártózunk a kb.: 15- 16 C o- s tengervízben és utána találkozunk a csapattal Biográdban.
A vasárnapot gyakorlással töltöttük. Este kiderült, hogy engem egy felnőtt csapathoz igazoltak át, mivel a hajón a versenyzők létszáma limitálva volt.
Hétfőn találkoztam is a csapatommal és a túraversenyt már együtt zártuk, 9 hellyel.
A második versenynap ehhez képest remekül sikerült, ahol 3 pályaverseny volt. Egy 1. egy 2. és ismét egy 1. helyet szereztünk.
Egy csapattársunknak haza kellett utazni, így megkaptam a feladatot, hogy a spinnaker kezeléséért én vagyok a felelős, ami főként hátszélvitorlaként emlegetett vitorlát jelent.
A harmadik napon kiderült, hogy nagyon kicsi szélben ismét túraversenyt szerveztek, amit elvileg megnyertünk, gyakorlatilag pedig nem hallottuk a célba éréskor a jelzést. Kiderült, hogy kicsúsztunk a 4 perces limitidőből. Kicsit elkeseredtünk. Gömbi, a kapitányunk kijelentette, hogy „ innen szép nyerni”.
Az utolsó napra megjött az igazi szél. Nagyon nagy volt a feszültség, hiszen a 2. helyen álltunk és az 1. helyért küzdöttünk. Erre a napra 2 pályaversenyt szerveztek, ami előnyünkre vált, hiszen ez volt a csapat erőssége. A nap első futamát megnyertük, de ekkor jött az igazán nagy feszültség, mert csak egy hajszálnyi választott el bennünket a dobogó legfelső fokától. Szerencsére nagyon nagy volt a csapaton belüli összetartás és türelem, ami egy ilyen versenyen elmaradhatatlan.
A szél egyre csak erősödött…
Elhangzott a startszó. Gyönyörű rajtolás után megkezdtük a verseny utolsó futamát és máris elsőként nyitottunk spinnakert. Nagyon jó érzés volt látni, hogy az osztályunkon belül, ahol 10 hajó volt még rajtunk kívül, mind mögöttünk van.
A célba érve hatalmas üdvrivalgás hallatszott, hiszen GYŐZTÜNK!
Magyar Bajnok lettem J Szinte még mindig hihetetlen…
Fantasztikus 1 hetem volt, rengeteg élménnyel és gyönyörű pillanattal gazdagodtam, amiért nagyon hálás vagyok és köszönök Mindenkinek, aki segített abban, hogy kijuthattunk és részt vehettünk egy ilyen versenyen!!!"
Marcsi
"Nagyon örültem, hogy kijuthattam a versenyre. Hétfőn egy pályaversennyel és egy túraversennyel kezdtük a napot. Sok izgalmas és szépet is láttunk. Kedden 3 pályaversenyen vettünk részt. Szerdán nagyon rosszul rajtoltunk, de ez nem volt gond mert mi azért is tovább küzdöttünk a jobb eredményért és két kishajót meg is előztünk. Csütörtökön az utolsó napon nagyon jó szelünk volt, és 4. helyen fejeztük be a versenyt. Az összesítésben 7.helyezettek lettünk és még különdíjat is kaptunk. Nagyon jó volt Kálmánnal, mert sokat bohóckodtunk és nevettünk. Az ételek is nagyon ízletesek voltak. Nekem a tengeri herkentyűk ízlettek a legjobban, a polip, kagyló. Ha bár a tengeren nem húztak fel az árbocra, de ez mindig meg fog maradni bennem, hogy a Balatonon felhúztak oda."
Gábor
"2008. 10. 03. Reggel elindultunk Kőszegről és Séből Balatonalmádiba, hogy onnan Horvátországba, pontosan Biogradba 4 magyar tengeri nagyhajós bajnokságon részt vegyünk.
Balatonalmádiban találkoztunk a Kecskemétről és Battonyáról érkező társainkkal és a kapitányunkkal, Kálmánnal. Biogradba 9 óra körül értünk oda. Megnéztük a Biogradi kikötőt és a várost. Másnap 2008. 10. 04. reggel elindultunk Sibenikbe átvenni a hajónkat. A papírmunka eléggé sokáig tartott, úgyhogy fényképeket készítettünk egymásról a tengerparton.
Délután elindultunk hajóval Biogradba. Én nekem személy szerint nagyon tetszett az első tengeri vitorlás hajózás. Eléggé szeles időnk volt, néha 30 csomó is volt a szél erőssége. Kálmán, mikor annyira nem fújt a szél, akkor átadta a kormányzást. Én nekem nagyon tetszett, hogy kormányozhatunk. Este beszélgettünk egymással. Harmadik nap 2008. 10. 05. reggel kimentünk gyakorolni a tengerre. Délután, mikor visszaértünk a kikötőbe találkoztunk Krisztáékkal. Délután még volt egy csónakba evező verseny, melyen az SOS csapata is versenyzett. Este hivatalos megnyitó volt. Találkoztunk Évivel is, az SOS-gyermekfalvak nagykövetével. Este később még buli volt a sátorban, amit nem hagyhattunk ki. Hétfő 2008. 10. 06. a verseny első napja. Reggel korán kellett kelni, mert 7órátol 9 óráig volt reggeli. Fél kilenckor kormányos (szkiper) értekezlet volt a sátor előtt. Fél tízkor kifutottunk a kikötőből, mert 10 órakor rajt volt. Kálmán elmesélte, hogy mi fog történni a rajtkor. Túra futam volt és mind a 70 hajó egyszerre rajtolt.
Harmadszorra fekete zászlós rajt mellett indult el a verseny. Egész jól teljesítettünk, 6. helyezést értünk el. Mindenki nagyon örült, hogy pontszerző helyen végeztünk. Este buliztunk egy kicsit. Kedden 2008. 10. 07. a verseny második napján pálya verseny volt. A pálya verseny szerintem sokkal izgalmasabb, mert látni a mezőny elejét. A pálya versenyen 6, 8, 9, lettünk hátszélvitorla (spinakker) nélkül egészen jó helyezéseket értünk el. Délután találkoztunk Cseh Lacival, olimpiai bajnokunkkal és Barabás Évivel egy fotó erejéig. Este disco és eredményhirdetés volt. Szerdán 2008. 10 08. rövid túra futam volt. A rajtot elrontottuk, mert kicsúsztunk a 4 perces határidőből. A célba 7.-nek értünk be. Kálmán megtanította (spinakkerezni) Csabit, nekem meg megengedte, hogy kormányozzak. Este disco és eredményhirdetés volt. A verseny utolsó napja hozta meg a szerencsénket. Reggel minden ugyanúgy zajlott, ahogy szokott. Délelőtt alig fújt a szél, azért halasztást rendelt el a zsűri hajó. A tévéseknek nagyon kedvezett az időjárás, mert addig tudtak velünk interjút készíteni.
A várt szél dél körül megérkezett. Az első futam nem kedvezett nekünk, mert 9-dikek lettünk. A második futamban a rajtot elég jól kaptuk el. A végén 4.-nek értünk be a célba, aminek nagyon örült a csapat. Este záróünnepség volt, amin minket is kihívtak a színpadra, kétszer is. Amikor kint álltunk a színpadon, mindenki nekünk tapsolt, az valami csodálatos érzés volt. Kálmán kitüntetést kapott, amiért minket felkarolt és lelkiismeretesen végezte a munkáját.
Köszönöm ezt a csodálatos élményt Barabás Évinek, Láng Róbertnek és nem utolsósorban Bakóci Kálmánnak, a kapitányunknak, hogy felkaroltak minket, és hogy ilyen csodálatos élményben lehetett részem."
Dani
"A kapitányunk, Kálmán egy nagyon jószívű és rendes ember. Ilyen emberrel régen találkoztam már és ritka is az olyan ember, mint Kálmán!
Nem gondoltam volna, hogy ennyire meg fogom szeretni azt a csapatot. Nagyon jó volt, szerintem mindenki elengedte magát és még a felnőttek is úgy viselkedtek, mintha mi, gyerekek is felnőttek lennénk. A táj, a vitorlázás nagyon-nagyon tetszett, de szerintem nem csak nekem, hanem mindenkinek.
A táj, ahová Kálmán elvitt minket, borzalmasan szép volt, nem is gondoltam volna, hogy egy táj lehet ennyire szép is.
Szerintem ebből a pár sorból ki lehetett venni, hogy nekem mennyire tetszett ez az egész hét. Ha megtehetném, akkor szívesen vissza is mennék, vagy tán haza sem jöttem volna. (bár azért egy kicsit hiányoztak az itthoniak).
Nagyon köszönöm Kálmánnak, hogy megismerhettem Őt is és a vitorlázást is, és remélem, még találkozom vele."
Köszönettel:
Klári
"Nagy izgalommal vártam az első utazásomat a tengerhez.Ráadásul vitorlázni mentünk! Az első nap reggeltől estig végig csak utaztunk. Az úton beszélgettünk, ismerkedtünk, viccelődtünk. Este nagy hajón kaptunk szállást.
Reggel felkeltünk és visszaadtuk a hajót a tulajdonosnak. Aztán mentünk kocsival Sibenikben, ahol átvettük a versenyhajókat. A hajóra 2 és fél órát vártunk, addig elcsintalankodtuk az időt a tengerparton. Fogtam 3db tengeri sünt, sok kagylót, korallt láttunk. Hajóátvétel után visszamentünk Biogradba, ami 40km-re volt. 3 és fél órát utaztunk a tengeren ahhoz, hogy visszaérjünk. Nagyon erős szelünk volt: 30 csomó.
Vasárnap a tengeren gyakoroltunk. Én voltam a navigátora a csapatnak. A hajót sokszor vezethettem, időnként meggyűlt a bajom a kötélhúzással. Mondani se kellett este mindenki beesett az ágyba.
Hétfőn kezdődtek a versenyek. Az első versenynapon túraverseny volt, ahol sok szigetet kellett megkerülni. Volt olyan sziget, ahol csak juhok éltek. Ez a túraverseny elvette a napunkat. Nagyon élveztük, ahogy kanyarodtunk, előztük a hajókat.
Kedden egy túraverseny és két versenyfutam várt. A túraverseny most rövidebbnek látszott. A hajókról izgatott kiabálások hallatszódtak mi pedig csak bambultunk. A második versenyen már tudtuk, mi lesz “és egyre bártabbak lettünk”. Kezdtünk igazi csapattá válni, saját öröm humorunk volt.
Szerdai napon 3 versenyfutamot kapott az összes hajós csapat. Bójákat kellett megkerülni. Utolsók lettünk, de mentségünkre szolgál, hogy nem volt hátszélvitorlánk.
Csütörtökön 2 futam volt, ahol egy kicsit jobb helyezést értünk el. Az eredményhirdetésen különdíjat kaptunk azért, mert elsőnek vitorláztunk.Kálmán kapitányunk kapott egy TYÚKAPÓ díjat, aminek nagyon örült. Vele együtt örültünk mi is mert igazán nagyszerű kapitányunk volt: vezetett, segített, megértő volt, büszke volt ránk. Jó volt vele lenni!
Az utolsó előtti nap külön versenyt rendeztek a kis hajók között. Elsők lettünk, aranyérmet nyertünk.
Visszavittük a hajót a kikötőbe. De előtt nagyot túráztunk Krka folyón felfele. Az utolsó napon a hazautazás előtt elmentünk a Krka Nemzeti Parkba, ahol nagyon szép vízesések voltak. Csodálatos volt!
Nagyon-nagyon jól éreztem magam Horvátországban! Köszönöm!"
Csabi